Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Fügedi Erik: Topográfia és városi fejlődés a középkori Óbudán = La topographie le developpement urbain a Óbuda (Vieux-Buda) médiéval 7-56

76 Uo. 41. sz. 77 Jankovich M., Adatok Óbuda középkori helyraj zához. Bp. Rég. XVIII. <1958) 487. skk. 78 B. Szabó, Egyh. int. 82. sz. 79 Uo. 77. sz. 80 Uo. 83. sz. 81 Uo. 53. sz. B. Szabó a csatolt vázlaton sematikusan vázlatot is készített a felvásárolt telkekről, ez a vázlat azonban eltér az oklevél szövegétől már csak azért is, mert több oklevél adatainak kombinációja. így pl. az 1353-i oklevélben Budai András leánya Erzsébet két telket ad el, amelyek közül egyik a kolostortól délre, a másik keletre fekszik. A vázlaton „Búza" Erzsébet csak egy telekkel szereted. 82

' 1354 : B. Szabó Egyh. int. 57. sz., 1358 : Uo. 63. sz., 1359 : Uo. 65. sz. és Dl. 4844.; 1360 : Dl. 4987.; 1363 : Dl. 5193.; B. Szabó, Egyh. int. 72. és 73. sz. 83 1372 : B. Szabó, Egyh. int. 77. sz.; 1373 : Uo. 78. és 81. sz.; 1377 : Uo. 88. sz.; 1389 : Uo. 93. sz., stb. 84 Dl. 5785. — Egy 1495-i oklevél szerint {B. Szabó, Egyh. int. 147. sz.) „ante et opposito dicti claustri nostri in ordine sessionum seu domorum nostrarum appotecalium". 85 Dl. 5633. 86 1401 : Dl. 8652. és 1473: Dl. 17, 412. 87 Dl. 17. 412. 88 „Mathias Penthek hospes de sepedicta veteri Buda, iudex videlicet religiosarum sanctimonialium claustri Beate Virginis in dicta veteri Buda" Dl. 14,451. (B. Szabó, Egyh. int. 136. sz. „udvarbírót" fordít). 89 Az oklevelet Fejér közölte CD. IX/2. 370. Helyesbítéseket adott a szöveghez Knauz, Magyar Tört. Tár XII. 14. — A határjárást szó szerint közli egy Dl. 22, 480. sz. a. őrzött XVIII. századi hiteles másolatból B. Szabó, Egyh. int. 60. sz. 90 Gárdonyi, Buda és Pest a tatárjárás előtt. 22. A pápai követ 1232-ben és 1263-ban tartott Óbudán zsinatot. 91 B. Szabó, Egyh. int. 55. sz. 92 Gárdonyi, Óbuda és környéke. Bp. Rég. XIV. 1945, 580. 93 Pl. B. Szabó, Egyh. int. 66, 78, 96, 131, 136. sz. 94 Uo. 95 Dl. 8654. (B. Szabó, Egyh. int. 109. sz.). 96 Prot. Budense (OD. filmtár) p. 554. 97 Lásd fentebb, 70 jegyzet. 98 1227 : Bp. O. I. 19. 99 Bp. O. I. 6. 100 A német szakirodalom a királyi és püspöki székhelyeket az egykorú latin terminológiával „civitas"-nak nevezi. A civitas szerepére 1. Planitz i. m. 35—43., Ennen i. m. 85— 120. A mi magyar forrásanyagunkban Rogerius használja a civitas szót a nyugati értelemben, amennyiben csak a püspöki székhelyeket nevezi civitasnak, míg Pestet vagy Óbudát csak villa szóval jelöli meg. 101 Vö. a fentebb, 19. o.-on elmondottakkal. 102 Váczy, P. Immunitás és iurisdictio. A bécsi Magyar Történeti Intézet Évkönyve 1931, 13 — 40., Pleidell A., Egyházi és világi immunitás. Uo. IV. 1934. és Szoika K., A földesúri bíráskodás az árpádkori Magyarországon. Bp. 1944 (Értekezések Eckhardt F. jogtörténeti szemináriumából 8.) 22. skk. 103 Gárdonyi, Buda és Pest a tatárjárás előtt. 25. 104 Szentpétery, Kritikai jegyzék 272. sz. 106 B. Szabó, Egyh. int. 167. sz. 106 A 15. századból sok szőlő adásvételi szerződést és hagyományozást ismerünk. Vö. B. Szabó, Egyh. int. 112., 115., 118., 121., 127., 130., 131., 134., 136., 165. Ugyanerre mutat közvetve a 125. és 141. sz. is. 107 T. 23. 1. 108 B. Szabó, Egyh. int. 9. sz. 48