Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Hetés Tibor: Budapesti munkások felfegyverzése a Magyar Tanácsköztársaság védelmében = Vooruženie budapestskih rabočih na oborohy Vengerskoj Sovetskoj Respubliki 423-474

mezese felől a kétséget eloszlassuk, idéznünk kell Haubrich egy nyilatkozatát, melyet a Vörös Katona tudósítójának adott : ,,A gyári munkászászlóaljakat, ezredeket még igen sokan tévesen a Vörös Hadsereg tartalékának képzelik el és ehhez képest azt a szintén téves konzekvenciát vonják le, hogy ezek a munkásezredek fogják emberanyaggal táplálni a Vörös Hadsereget. Erről nincsen szó és sohasem volt szó! A gyári munkásezredek ügye teljesen független a Vörös Hadsereg ügyétől".

23 Tehát ha nem a Vörös Hadsereg tartalékát képezik, nem harcolnak a fronton, nem vesznek részt a külső ellenforradalom letörésében, akkor végeredményben belső karhatalmi célokat szolgálnak. Márpedig a Forradalmi Kormányzótanács március 24-i rendelete — helyesen — a Vörös Hadsereg tartalékaként jelöli meg a munkászászlóaljak célját, így, végeredményben, Haubrich csökkentette a budapesti munkásezredek, Budapest munkásai felfegyverzésének jelentőségét. A parancsnoki kar összetételének kérdésében szintén ellentét merült fel a Forradalmi Kormányzótanács eredeti elképzelése és a most nyilvánosságra hozott rendelet között. Míg az előbbi világosan kimondta, hogy „Ezekben — mármint a munkás tartalékzászlóaljakban — a parancsnokok kizáróan a munkásság soraiból kerülnek ki. A kiképzést kiképző tisztek végzik, akiknek sem parancsnokló, sem fegyvertviselési joguk nincsen"

24 — addig Haubrich ezzel ellentétes rendelkezést adott ki. A rendelet hátterében az a ki nem mondott indokolás állt, hogy mivel nincsenek proletárparancsnokok, nincsenek megfelelő kiképzőtiszek, ezért az adott körülmények között úgy kell megoldani a kérdést, ahogy lehet. így azután egyetlen ezred-, de még csak zászlóaljparancsnok sem került ki a munkások soraiból. Súlyos hiba volt, hogy a vezetés nem gondoskodott megfelelő proletár parancsnokok kiképzéséről. Intézkedések ugyan történtek, de megvalósításukra •— a kellő időben — nem került sor. Ez mindenképp megbosszulta magát, de különösen sok kárt okozott a budapesti munkásezredekben. Mindezek ellenére helyteleníteni kell, sőt kifejezetten ellenforradalmi törekvésnek kell tekinteni a volt tisztek és törzstisztek ezred- és zászlóalj parancsnoki kinevezését. Oly módon, ahogy a Forradalmi Kormányzótanács rendelete oldotta meg a parancsnoki kérdést, egyelőre meg lehetett volna oldani ezt a fontos személyi problémát. Nem véletlen azután, ha egyes esetekben nem lehetett elejét venni a romboló tevékenységnek. A kinevezett ellenforradalmi érzelmű tisztek közvetlen befolyásuk révén aláásták néhány munkásezred forradalmi szilárdságát. A tisztek kinevezése pedig egyre szaporodott. Április végén a megalakult tizenkét gyári munkásezredben hét alezredes, öt őrnagy ezredparancsnok, tíz őrnagy, huszonkét százados, négy főhadnagy zászlóaljparancsnok volt.

25 Haubrich szembenállása a Kormányzótanács határozatával nem véletlen jelenség. Ennek alátámasztására a következőket :,,... április430