Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Hetés Tibor: Budapesti munkások felfegyverzése a Magyar Tanácsköztársaság védelmében = Vooruženie budapestskih rabočih na oborohy Vengerskoj Sovetskoj Respubliki 423-474

elején kezdte el Haubrich a gyári munkásezredek felállítását, melyeknek parancsnokaiul Haubrich idősebb törzstiszteket nevezett ki. . . A Haubrichra való befolyásomnak első eredményeként azt a tényt tudom be, hogy az 51. osztály (a Hadügyi Népbiztosság 51. osztályáról van szó. H. T.) előterjesztésére elfogadtattam vele azon tervet, hogy a munkásezredek és a zászlóaljak élére aktív törzstisztek kerüljenek" — írta Honig Vilmos, aki hosszú ideig a vasas hadosztály parancsnoka volt és aktívan vette ki részét az ellenforradalom szervezéséből.

26 Ha részéről túlzottnak is tartjuk, amit befolyásának jelentőségéről elmond, mégsem kételkedhetünk abban, amit a parancsnoki kinevezésekről nyilatkozik. Annál kevésbé, mert a valóságban tényleg törzstiszteket neveztek ki. Az április 27-i rendelet szabályozta a munkásezredekkel való rendelkezés jogát is. Kimondta : ,,A gyári munkásezredekkel — mint fegyveres erővel és karhatalommal •— mindaddig, míg másként nem intézkedem, rendelkezési jogot kizárólagosan magamnak tartom fenn. Tehát ezen ezredekkel, valamint azok egyes alakulataival írásbeli meghatalmazásom nélkül senki nem rendelkezhetik. Aki ezen rendeletem ellen vét, a felett a forradalmi törvényszék ítélkezik". Ezt bővebben kommentálni nem kell! A gyakorlatban tehát igen komoly fegyveres erő állt egy ember parancsnoksága alatt. A forradalmi erők azonban újra meg újra közbeszóltak. Néhány határozott fellépésű, a forradalomhoz hű kommunista és szociáldemokrata vezetőnek sikerült érvényesíteni befolyását a döntő órákban. Nem engedték a proletárdiktatúra e hatalmas szervezett fegyveres erejének gúzsbakötését, de a munkásosztályt sem lehetett vakként vezetni. A kiadott rendelet az egyes ezredek szervezetét a következőképp határozta meg : „Minden ezred 3—3 zászlóaljból, minden zászlóalj 4—4 századból, minden század 4—4 szakaszból álljon. 1-—1 szakasz létszáma 50 főnél több, de 36 főnél kevesebb ne legyen. Ennélfogva a parancsnokokon kívül 1—1 szakasz 50—50, 1—1 század 200—200, 1--1 zászlóalj 800—800, 1—1 ezred 2400—2500 fő létszámot meg nem haladhat". Április végén egyelőre befejeződött a munkásezredek szervezése. Tizenkét munkásezred 36 zászlóalja, körülbelül 20 000 fő állt Budapesten felfegyverezve. A tizenkét ezred a következő gyárak munkásaiból alakult : 7. munkásezred: három zászlóalj 12 századdal a Csepeli Acél- és Fémárugyárból ; 2. munkásezred: egy zászlóalj 4 századdal a Lipták Építési és Vasipari gyár munkásaiból, a második zászlóalj 4 századdal a Hofherr és Schrantz és Clayton-Schuttleworth Magyar Gépgyári Művek munkásaiból, a harmadik zászlóalj 4 századdal a Teudloff-Dietrich Budapesti Armatúra-, Szivattyú és Gépgyár, Orenstein és Koppel Mezei Vasutak gyára és az 5. számú Vonatműhely munkásaiból ; 3. munkásezred: első zászlóalja 4 századdal a Schlick-Nicholson Gép-Waggon és Hajógyár munkásaiból, második zászlóalja 4 századdal 431