Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Sándor Vilmos: A budapesti malomipar kialakulása, 1839-1880 = Die Entwicklung der Mühlenindustrie Budapests, 1839-1880 315-422

82 Budapesti ker. kam. jel. 1870—72, 112.; Budapesti ker. kam. jel. ip. áll. 1870— 1875, III. rész, 2—5. Rieger György i. m. 25 ; Magyarország malomipara az 1906. évben. Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat. 26. köt. 62—63. Budapesti ker. kam. jel. 1878. 254. 1. 83 Kálnoky és Simon i. m. 1877. 12. 84 Budapest ker. kam. jel. 1875. 85 Uo. 1878, 169, 259. 86 Magyarország malomipara 1906-ban. 49; Kálnoky és Simon i. m. 1881, 20. 87 Budapesti kamara jel. 1878, 170-171. 88 A táblázat adatai: Budapesti ker. kam. jel. 1870—72, 112.; Budapesti ker. kam. jel. ip. áll. 1870—1875, III. rész, 2—5.; Collectiv Ausstellung der Ungarischen Dampfmühlen von Budapest und fünf Provinzstädten. Bp. 1873, 9; Rieger György, i. m. 25; Keleti Károly, Honismertető. Bp. 1872, 276—277. Kálnoky és Simon i. m. 1880. Függelék. 89 Vö. Technikai fejlődésünk története 1867-1927. 768-769—4 db gőzgépről közelebbi adatokkal nem rendelkezünk. 90 Bp. ker. kam. jel. ip. áll. 1870-75, II. r. 273-274; Kálnoky és Simon i. m. 1881, 20. 91 Statistik der österreichischen Industrie nach dem Stande vom Jahre 1880. 190-191. 92 Bp. ker. kam. jel. ip. áll. 1870-75, 273. 93 Budapesti ker. kam. jel. ip. áll. 1870-1875, II. rész, 23. 94 Uo. 1870. évi foglalkozási statisztika ; Budapesti ker. kam. jel. 1878, 256. 95 Budapesti ker. kam. jel. ip. áll. 1870—1875, III. rész, 2—5. Munkás heti krónika. 1879. márc. 2. 88 1. sz. lt. Pesti tan. ir. VI-18-1869; VI-542-1870. 97 Kálnoky és Simon i. m. 1877, 12. 98 1. sz. lt. Pesti tan. ir. 11-938-1871. 99 1. sz. lt. Pesti tan. ir. XI-123-867. Pester Lloyd 54., 67., 145. sz. 100 Compass Leonhardt 1870, 1871, 1872. 101 Pester Lloyd 1868. 1., 3., 4. sz. 102 Malomalapítók és malomrészvényesek szerepeltek többek között a Salgótarjáni Vasfinomító rt., az Első Mechanikai Hordógyár rt., az Első Magyar fésúsfonó rt., a Magyar—belga Gép- és Hajógyár rt., a Magyar—svájci Gépgyár rt., a Magyar Vagongyár rt. stb. vállalatok igazgatóságában. Compass Leonhardt 1870., 1871., 1872., 1873. 103 Uo. 104 Vö. Fenyvessy A., Az Egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztár 50 éves története. 139— 140. Kelemen József, Magyarország hitelügyének története. Bp. 1938, 190; Pólya Jakab i. m. 264. 105 Vö. OL. Fik. 1872-20-11866-(3245/1867). 106 Pester Lloyd 1867. 129., 130. sz. 107 Vö, Sándor V. i. m. 70—71. lap lábjegyzeteit. V. Sándor DIE ENTWICKLUNG DER MÜHLENINDUSTRIE BUDAPESTS (1839- 1880} Die Geschichte der modernen Fabrikindustrie Budapests nimmt ihren Anfang mit der Gründung der vom Grafen Stefan Széchenyi angeregten Schiffswerft [1836) und der Pester Walzmühle (1839). Die zwei Industriezweige — der Maschinenbau und die Mühlenindustrie — vertreten durch die besagten zwei Betriebe bedeuteten beinahe ein ganzes Jahrhundert die Spitze der großindustriellen Entwicklung Budapests. 408