Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Sándor Vilmos: A budapesti malomipar kialakulása, 1839-1880 = Die Entwicklung der Mühlenindustrie Budapests, 1839-1880 315-422

41 Palugyay Ganz Ábrahám gőzgépét nem említi. A Bp. ker. kam. jel. ip. áll. 1870—1875, I. rész. 193. lapon Mechwart Andrástól származó értesítés alapján említi a gőzgépet. De a budapesti ker. kamara 1852. évi jelentése 107. lap (8 lóerő), az 1853— 1854. évi jelentése (10 lóerő) s az 1857— 1859. évi jelentése (10 lóerő) is említi. — Mivel 1847-ben Budán két gépműhely létezéséről tudunk — Werther Frigyes és Kirchmayer — biztosan nem lehet eldönteni, hogy hol készítették a gőzgépet, de több feltevés Kirchmayer mellett szól. 42 Vö. Radó Richárd, Pest Budai emlékek a XIX. században. 40. 43 Emlékirat a Pesti Hengermalom Társaság félszázados évfordulójára. 16—17 44 Vö. Palugyay I. i. m. 524—525.; 1852-ben Kilényi János bérelte, aki 30—40 munkással dolgozott. Bp. ker. kam. jel. 1853. 107.; Bp. ker. kam. jel. 1853-1854, 126. 45 Uo. 1857-1859, 121. 46 Bp. ker. kam. jel. ip. áll. 1870—75, I. rész, 157. 47 1. sz. lt. Pesti tan. ir. mise. 1740/29. 48 Palugyay I. i. m. 530. 49 Uo. 50 Bp. ker. kam. jel. 1853, 231. 1. 51 1. sz. lt. Pesti tan. ir. III-6916-1859. 52 1. sz. lt. Pesti tan. ir. 11-88-858 ; III-1993-860. 53 Emlékirat a PHT fennállásának évfordulójára. 11. 54 Palugyay Imre i. m. 240, 530 ; Die Dampfmaschinen der österreichischen Monarchie nach der im Jahre 1863 vorgenommenen Zählung. Mitteilungen aus dem Gebiete der Statistik. Herausgegeben von der k. k. statistischen CentralCommission. 11 Jahrg. Heft IL (továbbiakban : Osztrák gőzgépstatisztika) ; Bericht der Pest-Ofner Handels und Gewerbekammer vom J. 1852.; ua. 1853— 1854; ua. 1856-1857. 55 Az eltérés abból adódik, hogy az osztrák statisztika a gépgyárak rovata alatt eggyel kevesebb gépet tüntet fel, mint a táblázat a 4., 22., és 24. tétel alatt. A 12. tétel pedig az osztrák statisztikából hiányzik, esetleg azért, mert a gépet csak 1852 elején helyezték üzembe. A lóerőben mutatkozó eltérések : a már említett tételeknél az osztrák statisztikában összesen 5 lóerővel kevesebb szerepel, úgyszintén a 11. és 19. tételnél 6-tal kevesebb, míg a 3., 5., 9., 16. és 17. tételnél együttesen 1-gyel, a 2., 12., és 18. tételnél szintén együttesen 8-cal több. — 1851 végén nem voltak már üzemben a 8. és 15. tétel alatti gépek. 56 A vasúti pályaudvaron levő 1 db. 16 lóerős és a Scheibl-féle fürdőben felszerelt 3 lóerős gép kerül leszámításba. 57 Osztrák gőzgép statisztika szerint. 58 Dobbs és Knutzen nemcsak gyártottak gőzgépeket, hanem külföldről is hozatták, s így felmerül az a gyanú, hogy egyik-másik külföldről beszerzett gépet saját gyártmányként adták el. 59 Mérei Gy. i. m. 200. A Kémlő 1837. jan. 25. sz.-ból idézett „Tops" nyilvánvalóan Dobbs. 60 Pollák Dénes, Az ózdi gyár története. Kézirat. 61 Wiener Moszko, A magyar cukoripar története. I. k. 96—97. 62 Bp. ker. kam. jel. 1856, 105-106.; ua. 1853-1854, 121. 63 A dohánymonopólium bevezetésekor 1851-ben az abszolutista kormány megváltotta az Klső magyar dohány- és szivargyárat régi tulajdonosaitól, Fuchs Rudolf és Fuchs Gusztávtól és holland társuktól. A két Fuchs az 1850-es évek végén a Hengermalom főrészvényese lesz. — Magyar kamarai intézmény és a budapesti kamara története 1850-1925. Bp. 1927, 282. 64 ,, 1841-ben Mitterdorfer János pesti fűszerkereskedő az Orczy-féle majorban, a Kálvária hegy közelében régibb, javított módszer szerint spódiumgyárat épített." — Wiener Moszko i. m. I. k. 125. 65 Kirchmayerről közelebbi adatok eddig nem kerültek elő. 66 Hoffmann I. B. műhelye 1848. jún. 19. óta létezett Pesten. Az 1850-es évek elején harminc munkással dolgozott, gőzmalmokat, szesz és sörfőző beren400