Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Sándor Vilmos: A budapesti malomipar kialakulása, 1839-1880 = Die Entwicklung der Mühlenindustrie Budapests, 1839-1880 315-422

dezéseket, kézipréseket és mérlegeket gyártott. 1860 körül szűnt meg. Eleinte 8, később 12 lóerős gőzgépe volt. — Bericht der Pest-Ofner Handelskammer v. Jahre 1852, 106-107.; ua. 1853-1854, 132. 67 A hazai dohánygyárak a XX. század elejéig manufaktúra jellegűek maradtak. 68 Az 1850-es évek közepétől kezdve a Ganz gyár fejlődése az öntödei részleg állandó térhódítása következtében az 1870-es évekig a gépműhely rovására ment. Ezért, amíg 1851-ben egy munkásra 0,13 lóerő esett, a munkáslétszám növekedése mellett a gépierő 1857-ig változatlan maradt, s ekkor már csak 0,08 lóerő jutott egy munkásra. Az 1860-as és 1870-es években is csak kevéssel emelkedett az egy munkásra eső lóerő, s az 1851. évi színvonalat 1875-ig nem érte el. 69 „Amennyiben a kooperáció vagy a manufaktúra helyébe egyetlen munkagép lép, az ismét kézműves jellegű üzem alapjául szolgálhat." — Marx Károly, A tőke I. köt. 497. A malomipar kezdeti kibontakozása egyéni vállalkozások útján a Habsburg-abszolutizmus uralma idején. 1850—1862 1 Kautz Gyula, Az 1862. évi londoni világipartárlat. Pest 1863, 123. 2 1859. XII. 20-i császári pátens vezette be a kereskedelem és az ipar szabadságát. 3 Pl. a kereskedelmi és ipari viszonyokat ideiglenesen szabályozó 1851. febr. 6-án kelt utasítás értelmében a nagykereskedőnek 30 000 frt alaptőkét kellett kimutatnia. 4 Keleti Károly, Visszapillantás közgazdaságunk egy negyed századára. Pest 1873, 4, 11. h

Zapj, Johann, Die Wirtschaftsgeschichte Wiens. Wien 1888, 75—101. 6 Denkschrift der Ersten k. k. priv. Donau-Dampfschiffarts Gesellschaft. Wien 1881, 84-87. 7 Vö. a Budapesti kereskedelmi és iparkamara 1853—54, 9. és 1857—59. 10.; Jahresbericht über dem Pester Produktenhandel. 1865. 10. 1. 8 Török Pál, Pest-Buda 1850-ben. 9 A darukat, a művészi kivitelű öntöttvas rácsokat és nagy kapukat az Óbudai Hajógyár készítette Schlick Ignác öntőmesternek, a néhány évvel később keletkező Schlick-gyár alapítójának vezetésével. A kőműves és kőfaragó munkákat Zitterbarth Mátyás építőmester, a kovácsoltvas munkákat Kern István lakatosmester kivitelezték. Ganz Ábrahám öntödéje ötágú öntöttvas kandelábereket szállított. — A budapesti ker. kamara jelentése 1857—59. évekről, 203—210. 10 Az építési költségeket a part kiszélesítése és feltöltése révén nyert házhelyek eladási árából fedezték. 11 A budapesti ker. kam. jelentése, 1857-59. 144—145.; 210, 244. 12 Uo. 213-214. 13 Müller, Karl, Pest wie es leibt und lebt. Pest 1855, 57—58. 14 Az Éliás malom a Hajógyári sziget felső végével szemben a jelenlegi Aranyhegy utca irányában volt. 15 A budapesti ker. kamara jelentése, 1857—1859. 145. 16 1. sz. lt. Budai tan. ir. 1344/1862. 17 A budapesti ker. kam. jelentése, 1857—59. 144. 18 A vasúthálózatra vonatkozó adatokat 1. Technikai fejlődésünk története 1867-1927. Bp. 1928, 370-373. 19 Kőnek Sándor, Az ausztriai birodalom statisztikája. 1865, 128, 409—410. 20 Meldungen aus dem Gebiete der Statistik. Vierter Jahrgang, Heft VII. 124. 21

A budapesti ker. kamara jelentése 1857-1859. 171, 173. 22 Uo. 170. 23 Uo. 218. 26 Tanulmányok Budapest múltjából 401