Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Sándor Vilmos: A budapesti malomipar kialakulása, 1839-1880 = Die Entwicklung der Mühlenindustrie Budapests, 1839-1880 315-422

13 Állítólag a soproni gőzmalom, amely 1836-ban Sopronyi Gőzmalom Társaság néven alakult, volt az első gőzmalom Magyarországon. A Sopronban megforduló pesti iparosok a malom lisztjéből mintákat hoztak Pestre. Méreteit tekintve azonban ez a malom nem volt nagyipari jellegű. — Viszota Gyula i. m. 265. Más forrás szerint a soproni malom hengermalom volt, amely keletkezése után hamarosan megszűnt. — Luther, Gerhard, Die technische und wirtschaftliche Entwicklung des deutschen Mühlengewerbes im 19. Jahrhundert. Leipzig 1909, 32. 14 A 6 pár malomkőre berendezett malom 30 lóerejű gőzgéppel működött. Viszota Gy. i. m. 265. 1

5 Luther, G. i. m. 22. iß Uo. 23. 17 Uo. 24. 18 Viszota Gy. i. m. 277-278. 19 Viszota Gy. i. m. 277—289. és Seiz, J. Ch.: Wegweiser durch Pest und Ofen. Pest 1859, 58. 20 Bericht der Budapester Handels- und Gewerbekammer über Gewerbe und Industrie für die Jahre 1870—1875. (A továbbiakban: Bp. ker. kam. jel. ip. áll. 1870-1875) I. rész. 275. 21 Vö. Luther G. i. m. 32. 22 Prauenfeldben 1835, Melegnanoban (Iyombardia) 1836, Mainzben 1837 és Münchenben 1838 óta. — Luther Gerhard idézett munkájában Melegnanot nem említi, viszont szerinte Stettinben és IÁpcsében létesültek a frauenfeldi módszert alkalmazó hengermalmok. 23 Viszota Gyula i. m. 377.; Palugyay Imre; Budapest leírása. 523—524.; Magyarország malomipara 1894-ben 8. 1. sz. lt. Pesti tan. ir. XI-291 —861. 24 Nem azonos a Terézvárosban volt Valero utcával (jelenleg Kürt utca) Az egykorú Gyár utca (jelenleg Jókai utca) a terézvárosi Valero utcában létezett selyemgyárról kapta nevét. — A malmot Hild József építette. — Viszota Gy. i. m. 379. »A feldolgozott búzából 8,15% 0-ás liszt, 14,13% l-es, 20,77% 2-es, 17,31% 3-as, 15,34% 4-es liszt, 1,82% dara és 15,88% korpa került ki, míg az őrlési hiány 2,2%-ra ment. — • Viszota Gy. i. m. 384. 26 1842—1844-ben nem fizetett osztalékot ; az 1845— 1852-es évek átlagos osztaléka 6,4% volt. - Bp. ker. kam. jel. ip. áll. 1870-1875, I. rész, 269. 27 Vö. Viszota Gy. i. m. 441., 450., 457-458. 28 Palugyay I. i. m. 524. Feldolgozott búzából 1845-46-ban 78693, 184647 : 87 820 ; 1847-48 : 84 688, 1848-49 : 77 173, 1849-50 : 70 660 pesti mérőt ; Emlékirat a Pesti Hengermalom fennállásának félszázados évfordulójára. Bp. 1890, 32-33. 29 A szenet Brunner Antal budai választópolgár és kovácsmester tokodi bányabérletéből lovaskocsin szállították. 1852-ben 300 000 bm. szenet termelt. Bp. ker. kam. jel. 1853, 107. 30 Luther G. i. m. 32. 31 Viszota Gy. i. m. 377. 32 Uo. 380. — Palugyay szerint (i. m. 530) a gőzgép 40 lóerős volt és 30 000 frt-ba került. 33 Viszota Gy. i. m. 450. zl

Mérei Gyula, Magyar iparfejlődés 1790—1848. 271. 35 Viszota Gy. i. m. 450-451. 36 Palugyay I. i. m. 530. Viszota nem említi ezt a gépet. 37 Viszota Gy. i. m. 457. — Viszota szerint ez volt az első gőzgép, melyet Magyarországról kivittek? 38 Palugyay I. i. m. 530. 39 Emlékirat a Pesti Hengermalom Társaság fennállásának félszázados évfordulója alkalmából. Bp. 1890, 11. 40 M'éréi Gy. i. m. 310. 399