Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Sándor Vilmos: A budapesti malomipar kialakulása, 1839-1880 = Die Entwicklung der Mühlenindustrie Budapests, 1839-1880 315-422

A magyar őrlés és a hengerszék kifejlesztése szükségszerűen követ­kezett a budapesti malomipar fejlődéséből, de ugyanakkor a hengerszék bevezetése tette lehetővé a budapesti malomipar számára, hogy verseny­képességét — megelőzve a külföldi malmok technikai fejlődését — a külső piacokon még évtizedekig fenntarthassa. Mindkét vonatkozásban — a budapesti malomipar.és a Ganz gyár vonatkozásában is — beigazolódott az a felismerés, hogy a magyar ipari burzsoázia kezén levő gyárak közül csak azok fejlődhettek a soknemzeti­ségű dualista állam függőségi rendszere és a feudális maradványok korlá­tai között lendületesebben, amelyek fejlettebb technikát alkalmazva előnyösebb helyzetbe kerültek, mint a hasonló iparág osztrák és cseh gyárai ; azaz vagy kimagasló gépesítés, vagy a termelés nagyobb fokú koncentrációja, vagy pedig — főleg új találmányok révén külön profitra tudtak szert tenni. Amíg a malomipari gépek és felszerelések gyártása terén a budapesti gépgyártóipar nemzetközi vonatkozásban is jelentős haladást ért el, addig a kazánépítés és a gőzgépgyártás az 1870-es évek folyamán még nem haladt annyira előre, hogy alkalmassá vált volna a budapesti malmok szükségletének ellátására. Ezért a budapesti malomipar, melynek gőzgépállománya az 1863. évi 20 db-ról és 810 lóerőről 1875-ig 34 darabra és 7390 lóerőre növekedett, gépeit kénytelen volt külföldön beszerezni. 88 Az 1850 körül kialakuló budapesti, kézműves jellegű gőz­gépgyártás az 1870-es évek végéig nem találta meg az utat a nagy­ipari továbbfejlődéshez, a kézműves módra űzött gőzgépgyártás pedig nem volt már alkalmas a méreteikben és teljesítményükben sokszoro­sára növekedett (1863-ban a budapesti malomipar egy gőzgépére átlag 40 lóerő, 1875-ben 217 lóerő—egy malomra 1863-ban 100 lóerő, 1875­ben 528 lóerő jutott) gépek előállítására. A budapesti malmok által külföldön beszerzett kazánok túlnyomó részben az e téren elért legjobb műszaki színvonalat reprezentáló Cornwall kazánok voltak. A gőzgépek között — amennyire ennek meg­ítélését az adatok hiányossága megengedi — három fajta, a gőzgép­gyártási fejlődés három fokozatának megfelelő típus elterjedését figyel­hetjük meg. A régebbi az 1850-es évek elejének megfelelő színvonalon álló Corliss típust három gép képviselte, az 1860-as években legjobbnak tartott Woolf-féle típust 18 darab, s a korszak legfejlettebb típusát a Corliss— Woolf -félét pedig 10 darab. 89 Versenyképességük fenntartására való törekvésük mellett az 1867—1876 években a szén drágulása arra szorította a malmokat, hogy erőgép-berendezésüket a korszaknak meg­felelő fejlett színvonalon tartsák. Ezáltal sikerült elérniök, hogy az 1865 körüli években egy métermázsa gabona őrléséhez átlagosan fel­használt 35,7 kg szénmennyiség az 1870—1874. évek átlagában 30,3 kg-ra, az 1875—1879. évek átlagában pedig 29,1 kg-ra csökkenjen. Az így elért szénmegtakarítás az 1870-ben érvényes szénárak mellett gabona métermázsánként az előállítási költség 10 krajcáros olcsóbbo­dásának felelt meg. 90 389

Next

/
Thumbnails
Contents