Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Sándor Vilmos: A budapesti malomipar kialakulása, 1839-1880 = Die Entwicklung der Mühlenindustrie Budapests, 1839-1880 315-422

száma 1884-ben már 804 darabra ment.

82 Az új hengerszék bevezetésével 1880-ig a budapesti malomiparban lezáródott az ipari forradalom és a kibontakozás szakasza. Négy évtized telt el azóta, hogy Pesten az első gőzmalmot üzembe helyezték és Széchenyi István a Pesti Hengermalom telephelyének kijelölésével, a minőségi termelés bevezetésével, a részvénytársasági vállalati forma alkalmazásával és az őrlési technika megválasztásával — a kor szükségletét ugyan megelőzve — de a jövő fejlődése számára helyesen jelölte ki a malomipar kibontakozásának módját. A budapesti malomipar az 1870-es évek közepétől domináló helyet foglalt el Európa malomiparában, s nemzetközi tekintélyre tett szert. Ezt bizonyítja, hogy az 1877-ben rendezett bécsi vetőmag-vásárra érkezett angol molnárok nagyszámú csoportja meglátogatta a budapesti malmokat, hogy sokat dicsért őrlőberendezésüket tanulmányozza

83 és a pesti malomberendezéseket gyártó üzemeknek jelentős rendeléseket adjon. Angliában az orosz és az amerikai gabona őrlésére a budapesti malmok műszaki elveit követve rendezkedtek be.

84 A Ganz, a Wörner és tsa, a Müller és Brogle, Láng László és más gyárak gyártmányai — írja a pesti kamara jelentése 1878-ban „ma már nem csak itthon, hanem külföldön is elismert jelességúek és nyugati Európán kívül Amerikában is kelendőségnek örvendenek". Az 1870-es évek végén a budapesti malmok rendelkeztek a világ legtökéletesebb malomtechnikájával, amely Európaszerte lökést adott a malomipar fejlődésének, ugyanekkor feltűnt már a látóhatáron az amerikai liszt versenye, amelynek minősége már-már megközelítette a magyar lisztét.

85 A budapesti nagyipar kibontakozásának kezdetén a malomipar és a gépgyártás szükségszerűen kapcsolódott össze egy vállalkozáson belül a Pesti Hengermalomban, mert a budapesti gépkészítés akkori fejletlensége mellett a malomüzem folytonosságának biztosítása ezt megkövetelte. Három évtized múltával, a már óriássá nőtt budapesti malomipar fejlődésének szükségletei váltották ki a Mechwart-féle hengerszéknek, a hazai gépgyártás első olyan termékének elkészítését, amely a magyarországi iparfejlődés korlátai között a magyar munkás és technikus alkotókészségének eredményeként világpiaci forgalmat és világhírnevet biztosított a Ganz gyárnak. Annak a Ganz gyárnak, amelynek alapítója a Pesti Hengermalomban kezdte meg hazai pályafutását. A Ganz gyár hengerszék gyártásának kifejlesztése során eleinte — mint láttuk — a budapesti malmokra és a hazai piacra támaszkodott, de hamarosan a magyar liszt mellett a hengerszék fő piaca is a világpiac lett. 1874 és 1885 között 13 219 db hengerszék kelt el és ebből Magyarországon összesen csak 2357 db (18%). Ugyanakkor Ausztria 2867. Németország 2162, Oroszország pedig 2256 db-ot vett át. De nemcsak Európa majd minden országába szállított a Ganz gyár hengerszéket, hanem az öt világrész minden táján voltak vevői.

86 A többi malomipari gépgyár termeléséről csak kevés adattal rendelkezünk, mindössze a Brogle és Müller gépgyárról tudjuk, hogy 1877—1878-ban 717 triőrt, 121 gabonahántolót, 76 tarárt és 156 daratisztítót gyártott.

87 388