Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Sándor Vilmos: A budapesti malomipar kialakulása, 1839-1880 = Die Entwicklung der Mühlenindustrie Budapests, 1839-1880 315-422

abból a szempontból, hogy milyen befolyással van a liszt minőségének alakulására, először a Viktória malomban próbálták ki. Az 1873—1874ben végrehajtott összehasonlító próbák eredménye szerint a 0—2 számú lisztből a hengerszék 3,5%-kal, a 0—5 számú lisztből 8%-kal többet termelt, mint a kőjárat.

74 Más alkalommal Mechwart az Erzsébet malom és Haggenmacher Henrik által adott impulzus alapján konstruálta a gyűrűs tehermentesítésű kiőrlő hengerszéket, amelyet azután nagyobb méretekben először az Erzsébet malom és Haggenmacher helyezett üzembe.

75 Az 1870-es évek végére már lényegében kialakult a Ganz-féle hengerszékkel való őrlés technológiája is, melynek menetében a megtisztított búza először durván rovátkolt hengerű úgynevezett törető hengerszékbe került. A töretést és a daráknak kitördelését a rovátkolt acélhengerek végezték. A töretésből nyert darákat és részben a dercéket is előbb megtisztították, majd sima acélhengereken és kőjáratokon fokozatosan morzsolták szét : előbb dercévé, azután lisztté. A töretésnél keletkező dercék nagyobb része tisztítás nélkül került az őrlőjáratokra.

76 A Mechwart-féle hengerszék őrlési eljárása különbözött attól a hengerőrléstől, amelyet a Pesti Hengermalom már 1841 óta használt, s amely hiányosságai miatt egy negyedszázadon át nem tudott elterjedni a budapesti malomiparban.

77 A Mechwart-féle hengerszékben kiteljesedett a malomipar új technikája, amely a magasőrlési eljárás alapelvét a magasőrlés eredeti technikájának az elvetésével oldotta meg. Ezért a hengerszékek bevezetése után anakronisztikus a budapesti malomiparban alkalmazott őrlési eljárást — a kőjárat forgókövének felemelését megörökítő — ,,magasőrlés"-nek nevezni: a megfelelő elnevezés a „magyar őrlés", mert ez Budapestről kiindulva terjedt el az egész világon, és a külföldi szakirodalomban e megjelöléssel szokták említeni. A magyar őrlési eljárás kialakulásával ,,új éra" kezdődött az egész világ malomiparában. A malomipar már korábban kialakult alapvető munkagépének tökéletesedése a legmegfelelőbb szerszámával, a rovátkolt acélhengerrel, lényegében befejeződött, s ezzel lehetővé vált az ipari forradalom befejeződése is. A malomiparban az ipari forradalom technikai alapjának kialakulása a klasszikus útéval ellentétesen ment végbe ; míg a textiliparban az ipari forradalom a szerszámmal kezdődött, a munkagéppel folytatódott és a gőzgéppel fejeződött be, — a malomiparban a gőzgéppel kezdődött,

78 a munkagéppel folytatódott és a szerszámmal fejeződött be. A hengerszék használatára a Pannónia malom 1875-ben, az Első Budapesti gőzmalom és a Iyuiza malom 1876-ban elsőnek tértek át.

79 A volt Budai Gyárudvar malmát 1877-ben 46 hengerszékkel helyezték üzembe.

80 Az Erzsébet gőzmalom 1878—1880 között alakította át berendezését a magyar őrlésre.

81 Amíg 1867-ben Budapesten (és országosan is) csak egy malom dolgozott hengerszékkel, addig 1872-ben már négy, 1875-ben hat malom, mégpedig 403 hengerszékkel, 1880-ig már valamenynyi budapesti búzamalom áttért a hengerszékek használatára, melyek 25* 387