Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Sándor Vilmos: A budapesti malomipar kialakulása, 1839-1880 = Die Entwicklung der Mühlenindustrie Budapests, 1839-1880 315-422

második malmát új berendezéssel szerelte fel és 1877-ben üzembe helyezte. A Király Malom rt-hoz hasonló sorsra jutott az 1868-ban keletkezett Unió Gőzmalom rt. is, amely 1872 elején megbukott. A malmot Haggenmacher Henrik vásárolta meg, akinek Szemere utcai malma 1873-ban leégett, s egy ideig nem kapott engedélyt a malom újraépítésére, hanem felszólították, hogy a malom helyett építsen lakóházat.

50 A Szemere utcai malmot 1874-ben, az Unió malmot 1876-ban helyezte üzembe. Az Árpád Gőzmalom rt.-ot és a Blum-féle Gőzmalom rt.-ot az. 1869. évi pénzválság szintén megrendítette. A Magyar Általános Hitelbanktól vettek fel kölcsönt, de a kölcsönszerződés megkötése után mindjobban eladósodtak és 1873 után a csőd szélére kerültek. A két malmot fő hitelezőjük, a Magyar Általános Hitelbank vette át, és a Hitelbank Egyesített Gőzmalmai néven folytatta üzemüket.

51 Budapesten a malomvállalatok tönkremenése 1869 és 1873 között zajlott le és 1873-ban már befejeződött, ami szintén mutatja, hogy a rossz termésű évek termékhiány-válsága és a túltermelési válság kezdeti szakaszában fellépett hitelválság okozta összeomlásukat. A hitelválság, csak a kegyelemdöfést adta meg a már korábban megingott vállalatoknak. Az 1869-ben Budapesten működő malomvállalatok száma 1880-ra 14-ről 1 l-re csökkent, viszont a 11 vállalat tulajdonában voltak az 1869ben fennállott malmok. Az Első Budapesti Gőzmalmi Társulat, a Hitelbank Egyesített Gőzmalmai és Haggenmacher Henrik két-két malomüzemmel rendelkezett. A vállalati koncentráció ilyen jelentős méretű kialakulása mellett a termelés koncentrációja is nagymértékben előrehaladt, főleg a kisebb-nagyobb vidéki malmok rovására, amelyek közül a budapesti malmok versenye miatt jó néhány beszüntette üzemét.

52 A tőke és a termelés viszonylag nagyfokú koncentrációja hamarosan kartellalakítási kísérlethez vezetett, 1869 novemberében az első molnárgyűlés megállapodott, hogy a malmok áruikat zsákokkal kötelesek eladni.

5

* 1871 -ben időlegesen üzem- és vásárlási szünetet akartak tartani, de a terv a tőkeszegényebb malmok ellenállásán meghiúsult.

54 1872-ben viszont már sikerült megállapodást létesíteniük a gabonavásárlásnak a hajózás megnyíltáig való elhalasztására.

55 1877-ben a magyar molnárok egyesülése a szállítás, hitelezés és zsákkölcsönzés feltételeiről megállapodást szándékozott kötni az osztrák molnár-egyesülettel, a kísérlet azonban az egyik budapesti malom elutasító álláspontja miatt nem sikerült.

56 így tehát a budapesti malmok kartellalakítása a kísérleti stádiumon nem jutott túl. 3. A termékhiány-válságot és egyéb kísérő jelenségeit a budapesti malomipar 1873 után gyorsan kiheverte. Már 1874 második felében a malomüzlet kielégítő profittal járt.

57 1875-ben a belső fogyasztás növekedéséről, a termelők önellátásának csökkenéséről számolt be a kamara, s igen kedvezőnek jellemezte a budapesti malmok helyzetét.

58 ,,Az 1870 és 383