Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Sándor Vilmos: A budapesti malomipar kialakulása, 1839-1880 = Die Entwicklung der Mühlenindustrie Budapests, 1839-1880 315-422

kerülték Pestet. A városi behozatali vám, a hajóálláspénz, a partpénz, mind olyan költséget képeztek, amelyek a drága raktározási költségekkel együtt arra vezettek, hogy Pesten lényegében csak annyi gabonát raktak ki, amennyi a helyi fogyasztás számára szükséges volt.

15 A terménykereskedelem koncentrálásáért a Pest és Győr között folyó verseny tulajdonképpen a bécsi és a pesti kereskedők versenye volt Magyarország gabonakivitelének megszerzéséért. Ebben a küzdelemben, amelyben az osztrák burzsoázia a Dunagőzhajózási Társaságot, az osztrák Nemzeti Bankot és a Kreditanstaltot is csatasorba állította Pest ellen, a vasúthálózat bővülése nyomán az 1850-es évek második felében fokozatosan Pest javára módosult a helyzet. A buda—trieszti vasútvonal megnyitása 1861-ben és különösen a Tiszavidéki Vasút forgalomba helyezése ugyanebben az évben, nagymértékben hozzájárult az új helyzet kialakulásához. De az 186l-es év nemcsak a vasúthálózat nagyobb méretű kiépülésének és az árugabona-termelés fokozódásának következményeként, hanem egyéb okok miatt is kiinduló pontjává lett a következő években az ország terménykereskedelmében lejátszódó fordulatnak, melynek során Pest az ország, sőt az összmonarchia fő terménypiacává alakul át. A pesti kamara szerint áz 186l-es év ,,a szó teljes értelmében aranykora volt a gabonakereskedésnek. A termés minden tekintetben kitűnő volt. Nyugat-Európában ezzel éppen ellenkezőleg történt, s a mi gabonánk arra felé óriási terjedtséget kezdett venni, amely kitűnőleg előmozdíttatott azáltal, hogy a Buda—Trieszti vaspálya ezen a tavaszon adatott át a forgalomnak . . . "

16 Bár a következő év a nagy szárazság folytán ki nem elégítő termés miatt és Észak-Amerika konkurrenciája következtében ismét gyenge évnek bizonyult, a terménykereskedelem Pestre történő koncentrálódásának folyamata csak megtorpant, de nem esett vissza. Az 1862—1863-as Ínséges évek után az 1864. év termése kitűnő, az 1865. évi igen jó volt, s Pest gabonaforgalma „soha nem sejtett magasságot ért el."

17 A Pester L,loyd 1864-ben megállapítja, hogy az utóbbi évek során Pest elérte az első helyet a gabonakereskedelemben. A Bánát, amely Magyarországnak addig gabonakamrája volt, e szerepét a nagyobb kiterjedésű és nem kevésbé termékeny, ugyanakkor pedig még ki nem merült Tiszavidéknek engedte át. E gazdag vidéknek viszont természetes piaca Pest volt, és ez a körülmény alapozta meg azt a túlsúlyt, melyet a pesti piac az utóbbi öt év során a vele versenyben álló exportpiacok felett elért. Pest terménykereskedelmének felülkerekedésében tehát a Tisza Vasút kiépülése igen fontos tényező volt.

18 A 60-as évek első felében Pest megnyerte a terménypiacért folytatott csatát, nemcsak Győr, hanem egyidejűleg Bécs ellenében is. Ennek következményeként a kereskedelmi tőke felhalmozása magasabb szintre emelkedett, s fokozódott a kereskedelmi tőkének egyesek kezén való felhalmozódása. A kereskedő tőkések között már nem egy akadt, aki több millió forintra menő vagyonnal rendelkezett és az egy millión aluli vagyonnal bíró nagykereskedő már nem számított elsőrangú cég362