Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Sándor Vilmos: A budapesti malomipar kialakulása, 1839-1880 = Die Entwicklung der Mühlenindustrie Budapests, 1839-1880 315-422

Amint az előzményekben már volt róla szó, az 1850-es években több olyan építkezés indult meg, amely a dunai szállítás megkönnyítése révén a pesti gabonakereskedelem érdekeit szolgálta. Mindezen építkezések sem voltak azonban elegendőek ahhoz, hogy a dunai úton lebonyolított kiviteli terménykereskedelemben ekkor első helyen álló Győr városától Pest a vezetést magához ragadja. Győrnek a dunai hajózás útján lebonyolított gabonaforgalma az 1850-es évek közepén 5 millió mérőre ment, míg ugyanakkor Pest forgalma nem sokkal haladta meg a 3 millió mérőt, s ezzel a mennyiséggel Mosonnak ekkor már hanyatlóban levő forgalmával állt egy szinten. Győr — amennyire ezt a hiányos adatok alapján meg lehet állapítani —- az 1850-es évek második felében is Pest előtt járt a Duna menti gabonakereskedelemben, sőt nemcsak megtartotta vezető szerepét, hanem Mosón forgalmának megszerzése útján még további előnyre is szert tett. így például 1859-ben, amikor Pestre hajón 2,1 millió mérő gabona érkezett, Győr 8,1 millió mérővel dicsekedhetett.

10 Győr gabonakereskedelmének előretörésében az 1855-ben megnyitott becs—győri vasútvonalnak volt fontos szerepe, mert lehetővé tette, hogy a Győrött felhalmozott gabonát télidőben is továbbítani lehessen. „A terménykereskedelemben, a becs—győri vonal létesítése óta Bécs arra az előnyre tett szert, hogy a Szegedről és Pestről kiinduló export, amelynek azelőtt Pest volt a központja, most már Bécsben koncentrálódott" — állapítja meg Bécs gazdaságtörténetének írója.

11 A magyarországi terménykereskedelmet tehát — ha átmenetileg is — az osztrák burzsoázia fokozódó mértékben ragadta magához, hiszen „Győr (és mellette Mosón) bizonyos mértékig Bécs gabonakereskedelmének előretolt állásai voltak".

12 B szerepük többek között azon alapult, hogy a lóvontatású gabonás hajók a Duna medrének szabályozatlansága miatt Győrnél feljebb már nem tudtak közlekedni, s Mosont is már csak a könnyebb hajókkal lehetett megközelíteni.

13 Győr terménykereskedelme ebben az időben még másféle előnyökkel is rendelkezett Pesttel szemben. Még az 1850-es években is 250 gabonakereskedője volt, s a városban „minden tizedik ember gabonakereskedés után élt". A gabona tárolására 147 magtárépület szolgált. ,,Az egész Duna-parton egy hosszú házsor vonul végig, mely mindannyi egy és kétemeletes, de csak a padlásablakokhoz hasonló kis ablakokkal van ellátva ; — ezen épületek mind gabonatárak, melyek a gőzhajótól a vasútállomásig is egész utcákat képeznek . . . "

14 Pesten ugyanakkor hasonló arányú gabonaraktározási lehetőségről nincsenek feljegyzések, ellenben sűrűek a panaszok a raktárak hiánya miatt. •— További előnye volt Győrnek, hogy a Pest a atti hajóállomásokról szállított gabona fuvarköltsége a Pest feletti állomásokra viszonylag olcsóbb volt, mintha Pestre szállították, mert a Dunagőzhajózási Társaság a hosszabb útvonalakra a fuvardíjakból engedményt adott ; az osztrák Kreditanstalt pesti fiókja csak a Győrbe és Mosonba irányított szállítmányokra folyósított előleget, ami szintén hozzájárult ahhoz, hogy a szállítmányok el361