Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Sándor Vilmos: A budapesti malomipar kialakulása, 1839-1880 = Die Entwicklung der Mühlenindustrie Budapests, 1839-1880 315-422

le. A betegek orvosi költségeit a vállalat viselte, míg a gyógyszerek ára, a kórházi költségek és a napibér fele a betegpénztár terhére ment.

100 A munkások kizsákmányolása igen nagy fokú volt, aminek ellenében nemcsak a vállalatok gyarapodása volt gyors, hanem a malomtulajdonosok egyénileg is gazdagodtak. Például a Barber fiai malom idősebb tulajdonosa, valamint Blum János is Budán lakó-, illetőleg bérházat építettek.

101 Barber Ágoston más ipari vállalkozásokba is bocsátkozott, többek között 1858-ig igazgató] a volt az 1854-ben keletkezett első Pesti Fürészelő, Gyaluló, Malom- és Faárugyári részvénytársulatnak,

102 majd 1858-ban 50 000 frt-ért megvásárolta Rohrbacher Károly kőbányai telkét és sörfőzőjét, amelyet az 1860-as évek elején szakadatlanul nagyobbított.

103 Az 1860-as évek közepétől a cég a ,,

Barber fiai" helyébe a „Barber és Klusemann" nevet vette fel. A Barber cég főnöke 1860-ban még egy házat vásárolt Budán.

104 A malomtulajdonosok a város lakossága körében komoly tekintélyre tettek szert. Közöttük Werther Frigyes pályafutása volt a legfigyelemreméltóbb, mert nemcsak a malomiparban került a legnagyobbakkal egy szintre; ,,

Werther Frigyes budai terményudvara'' a két testvérváros egyik legnagyobb vállalata volt, amely 1862-ben a következő ipar-, illetőleg üzemágakra terjedt ki : gépgyártás, fémárugyártás, szeszfőzés, élesztőgyár, gőzmalom, árpahántoló, tengeridaráló, gőz- és iszapfürdő, gőzsütőde. A sütődéje révén, amelynek a fekete lisztfajtákból készült kenyerét a két testvérvárosban több mint száz helyen árusították, közismert személy volt. 1860-ban koronás arany-érdemkereszttel tüntették ki, majd „NUMVÁRI" előnévvel nemességet is kapott.

105 Több ízben idézett versfaragónk szerint ízletes és igen olcsó A Werther-féle kenyér, Kóstold meg s dicsérni fogod Magad is, bár nem fehér.*

06 A barna lisztből Budapesten és országosan is túltermelés mutatkozott, s ez volt egyik oka annak, hogy Werther kenyérré sütve hozta forgalomba. Az egykorú források egyöntetűen hivatkoznak a belső piac liszttel való telítettségére, amiből kényszerűen következett, hogy a hazai malomipar fejlődésének útja csak a lisztexport növelésén keresztül vezethet. A budai és pesti malmok termékeinek kiválósága adta meg a lehetőséget, hogy a pest-budai malomipar a világkereskedelemben „méltó szerepet" töltsön be. Egyes budai malmok a verseny által szoríttatva lisztjük kelendőségét pesti és külföldi lerakatok létesítése útján igyekeztek fokozni. A Barber fiai-féle malom 1857-ben Brünnben nyitott lerakatot,

107 s 1858-ban Pesten a Széchenyi és a Kétsas utcában.

108 Werther Frigyes 1857-ben Brünnben Mewa Adolfnál és Prágában Neander Antalnál nyitott lerakatot.

109 Ugyancsak Werther Észak-Németországba, Oroszországba, Moldvába és Törökországba is szállított „legfinomabb luxus" lisztet, egészen Konstantinápolyig.

110 Blum János malma Csehországba, 351