Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Sándor Vilmos: A budapesti malomipar kialakulása, 1839-1880 = Die Entwicklung der Mühlenindustrie Budapests, 1839-1880 315-422

Visszatérve a „mezei" malmokra : a terézvárosi kültelkeken, a „hatvani vonal" (most Thököly út) és Rákospatak keresztezésénél volt a Zsivora József földbirtokos tulajdonában levő és Reiter molnármester által bérelt „Rákos" malom, amely az 1858. évi malomösszeírás szerint gőzgéppel volt felszerelve.

80 Más adat szerint 1860. ápr. 4-én helyezték üzembe mint gőzmalmot akkori bérlői, Tábori Amália és Gilming János. A „Rákos" malomnak gőzgép által hajtott 4 kőjárata volt, míg a vízikerék 2 kőjáratot hajtott.

81 Gőzgép nélkül működtek Pest határában a Rákos patak mellett a Kratkó, Korkusz (Korchus) és a Pascal (Paschgal)-féle malmok, Buda, illetőleg Óbuda határában az Éliás, — Kemetmayer, — a Gampl-féle malom és a „Radl" malom.

82 B viszonylag nagyobb malmoknak azonban éppen úgy, mint a még kisebb szárazmalmoknak és a dunai hajómalmoknak (1859-ben is még 150 volt belőlük)

83 Budapest malomiparának további fejlődésében már alig volt szerepük, a közeli pusztulás várt rájuk. Néhány évvel később, 1863-ban jelenti a kisebb malmok regálédíjának beszedésével megbízott hatóság, hogy „a kimutatásban levő egyének közül egynek sincsen többé malma, részint Pestről eltávoztak, részint pedig elpusztultak". Egyik-másik a volt malomtulajdonosok közül olyan nyomorban élt, hogy a nem nagy összegű — 5—10 frtnyi — tartozást sem lehetett rajtuk behajtani.

84 * A pest-budai malomipar a gépi berendezés terén sem követte a Hengermalom példáját, nem tért át a hengerszék használatára, hanem a kevésbé költséges, a hagyományoshoz közelebb álló, ismertebb és megbízhatóbbnak tartott amerikai rendszerű technikát alkalmazta, francia kövekkel ; az őrlési eljárásban pedig a száraz- és magasőrlést. A magasőrlési eljárást a XIX. század elején Paur Ignác bécsi molnár találta fel és „bécsi gríz- és magasőrlés" név alatt Ausztriában eléggé hamar elterjedt. Az eljárás bevezetésére az asztali dara nagy kelendősége adta az indítékot és a magyar búza felhasználása a lehetőséget. A Paur-féle magasőrlési eljárás és daratisztító gép az „acélos" magyar búza sajátos tulajdonságaihoz idomult, s ezért elsősorban a magyar búza őrlésére volt alkalmas. Németországban például, amelynek búzája puhább volt, a magasőrlés nem terjedt el, helyette a „félmagas" őrlési eljárást alkalmazták, amely kevesebb fehér lisztet adott, mint a magasőrlés. A „simaőrlés" — mint a manufaktúrakorszak hagyományos őrlési eljárása —*" cl kisebb vámőrlő malmokban továbbra is fennmaradt, „paraszt" őrlésnek is nevezték. Ezzel az eljárással csak kevés fehér lisztet lehetett előállítani.

85 A korszakunkban keletkezett öt malom közül a Werther-féle malom (és az Ördögmalom) kivételével valamennyi az amerikai rendszerű berendezéssel és a magasőrlési eljárással kezdte meg működését. A Werther-féle malom, keletkezése után három évvel, 1856-ban alakult 346