Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Sándor Vilmos: A budapesti malomipar kialakulása, 1839-1880 = Die Entwicklung der Mühlenindustrie Budapests, 1839-1880 315-422

bár nem teljesen veszteségmentesen, mert az 1850-es évek közepén az 1802 óta fennálló és 150—200 munkással dolgozó L,eitner-féle óbudai gyár megszűnt. A textilipar mellett a vegyészeti ipar volt 1850-ig Pest-Buda manufaktúra iparának legfejlettebb ága. Az 1850-es évek közepéig beszüntette üzemét az 1840-es években részvénytársasági alapon keletkezett, s működését kedvező konjunktúrában kezdő, 60 munkással dolgozó Stearingyertya gyár. Egy „hasonló bécsi gyár ellenséges versenye miatt" volt kénytelen üzemét beszüntetni.

27 1853-ban tűnt el ,,az ipar porondjáról" Gölles János 1846 óta fennállott vegyi üzeme, amely állati hulladékokból gyártott fontos vegyi segédanyagokat, mint pl. vérlúgsót, cyanitot stb. A kereskedelmi kamara szerint az akkori kettős vámkorlát védelme alatt és a közlekedés elmaradottsága miatt, amely a külföldi versenyt Pesttől távoltartotta, az idegen munkerőkkel életrehívott ipar szépen virágzott, de áldozatul esett az osztrák versenynek, amikor Magyarország és az örökös tartományok között a vámkorlát megszűnt.

28 Nyoma veszett a Mitterdorfer-féle és a Iyichtl-féle spódiumgyáraknak, beszüntette üzemét egy pesti és egy újpesti olaj gyár. A vegyészeti ipar azonban ennek ellenére — az üzemek számát tekintve — még az 1860-as évek elején is komoly szerepet töltött be Budapest iparában, s csak később szorult háttérbe. 1854-ben csődbe került és néhány évi működés után megszűnt a Dobbs és Zogelmann-féle gépműhely és felszámolt az Első Pesti Cukorfinomítógyár.

29 ,,A gyáripar — olvassuk a kamara jelentésében — inkább visszafejlődik, mintsem halad." ,,A gyáriparban nagyon érezhető csökkenésről kell panaszkodni." ,,Igaz, hogy az eltűnt vállalatok helyett néhány új alakult, . . . mint pl. gőzmalmok, de csak az elkövetkező évek sikere fogja megmutatni, hogy mennyiben nyújtanak pótlást majd a már ténylegesen bekövetkezett veszteségért."

30 A malomipar mint Pest és Buda iparának jövendő fejlődési lehetősége tehát napirendre került. 3. 1850 szeptemberében — amint erről már volt szó — leégett a Pesti Hengermalom ,,gőzgépi épülete". A tűz által felemésztett üzemrészt felépítették, és egy évi szünetelés után újra megindult a malom termelése, új, jobb gépekkel és megnövelt termelőképességgel. Hat hengerszékét műhelyének munkásai Tirolban készítették el. A korábbi 40 lóerős gőzgép helyett egy 40 és egy 60 lóerős gőzgépet szereltek fel, amelyek felváltva működtek, s volt ezenfelül még egy 10 lóerős gőzgépe is.

31 1859-ben ismét felállítottak két gőzgépet 100 lóerővel. Az új gőzgépeket T. Schultz bécsi gyárostól vásárolták ; e fekvő elrendezésű gépek kapcsoló szerkezettel voltak ellátva, járásuk egyenletesebb volt, s kevesebb tüzelőanyagot igényeltek.

32 338