Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)
Sándor Vilmos: A budapesti malomipar kialakulása, 1839-1880 = Die Entwicklung der Mühlenindustrie Budapests, 1839-1880 315-422
többek között a gabona, liszt stb. vasúti tarifájának mérséklésével. . . harcolt". 1855-ben „javulás csak az év közepén következett be az óriásivá nőtt bécsi gabonaimport számára, ... az élelmiszerárak csökkentek". De 1856—1860 között ismét rendszeresen foglalkozik „a liszt, gabona, kenyér forgalmával és a drágasággal". 5 Az osztrák burzsoázia e nehézségeken a magyar gabona- és állatbehozatal fokozása, a szállítás könnyebbé és olcsóbbá tétele útján igyekezett úrrá lenni, s ezért nagy erőfeszítéseket tett a gőzhajózás fejlesztése és a vasúthálózat kiépítése érdekében, nemcsak Ausztriában, hanem Magyarországon is. A modern szállítás fejlesztése Magyarországon egy csapásra erősítette az osztrák burzsoázia gépi nagyiparának magyarországi piacát és csökkentette ipari termelésének költségeit, ugyanakkor jól jövedelmező tőkeelhelyezési alkalmat is nyújtott számára. 2. Pest és Buda szorosabb bekapcsolódása Magyarország és az összbirodalom gazdasági életébe, amelynek a két város nagyipari fejlődése számára az ipari termékek piacának bővülését, valamint a nyersanyagok beszerzésének könnyebbségét kellett nyújtania, — az 1860-as évekig elsősorban a dunai hajózás fejlődése útján haladt előre. Az Biso Dunagőzhajózási Társaság, amelynek szállítási tevékenysége túlnyomóan — kb. 80—90%-ban — Magyarországon bonyolódott le, hajóállományát 1850-től 1862-ig 48 gőz- és 177 uszály haj óról 134 gőz- és 529 uszályhajóra növelte, áruforgalma pedig ugyanezen időben 1,53 millió métermázsáról 9,76 millió métermázsára emelkedett. 6 Az evezős és ló vontatású hajószállítmányokat lassan, de annál határozottabban szorította ki mindinkább a gőzhajózás, bár az utóbbinak végleges győzelme csak az 1860-as évek második felében következett el. Az ötvenes évek végén késztilt feljegyzések még évenként 1000-nél több lóvontatású dunai gabona-hajórakományról számolnak be. Pest vízi úton lebonyolított gabonaforgalmában azonban mind nagyobb teret nyert a gőzhajózás, illetőleg gőzvontatás, s amíg 1850-ben részesedése Pest dunai szállítmányaiban 25%-ra ment, 1859-ben már 33%-ot, 1862-ben pedig 50%-ot ért el. 7 A gőzhajózás fejlődése nyomán a pesti és a budai Duna-part képe is lassanként átalakult. 1855-ben kezdték meg a pesti part feltöltését a régi Molnár-tótól (a mai Közgazdaságtudományi egyetem környéke) a Iyánchíd felé, az Alagút építésénél kikerült földanyag felhasználásával. 8 Pest kereskedő polgárai szívósan törekedtek városuk európai jelentőségű kereskedelmi gócponttá fejlesztésére. Törekvésük — bizonyos határok között — találkozott az osztrák burzsoáziának azzal az igyekezetével, hogy az összmonarchiában Magyarországot iparcikkei legfontosabb piacává bővítse, s hogy Magyarország olcsó terménnyel lássa el Ausztria ipari tartományainak lakosságát. Az osztrák burzsoázia e törekvéseibe vágott az a szerződés is, amelyet az Első Dunagőzhajózási Társaság kötött 1853-ban Pest tanácsával egy dunai kikötő építésének engedélyezéséről. 333