Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Sándor Vilmos: A budapesti malomipar kialakulása, 1839-1880 = Die Entwicklung der Mühlenindustrie Budapests, 1839-1880 315-422

Budának még a múltat idéző ipari élete fölé, mint ahogy a malom épülete a külső Iyipótváros falusiasán sivár por- és sártengere fölött egymagában nyúlt a magasba. A malomipar kezdeti kibontakozása egyéni vállalkozások útján a Habsburg-abszolutizmus uralma idején. 1850—1862 1. 1848—1849, a polgári forradalom és a nemzeti szabadságharc évei új fejezetet nyitottak Magyarország történetében. Megszűnt a hűbéri jobbágyrendszer uralma és ezzel létrejött a kapitalista termelőmód kibontakozásának alapja, megnyílt a tőkés termelésre való átmenet korszaka. A kapitalizmus általános fejlődése, amely ekkor Nyugaton elérte a gépi nagyipar fokát, minthogy a gépi ipari termelőeszközöknek gépek títján történő előállítása is lehetővé vált, — egyben meg is határozta az átmeneti korszak feladatait : a hűbéri rendszer maradványainak felszámolását, a szabad polgári-nemzeti fejlődés akadályainak elhárítását, az iparban az áttérést a manufaktúráról, a kézművességről és a háziiparról a gépi nagyiparra, az ipari forradalom megvalósítását ; a szállítás és közlekedés terén a vasút és a gőzhajózás elterjesztését ; a tőkés hitelrendszer megteremtését ; a mezőgazdaságban pedig a robotgazdálkodás helyébe a paraszti kisárutermelést és a bérmunkát, a gépek alkalmazását. Az egykorú jeles közgazdász, Kautz Gyula szerint „Magyarországban is oly időszakát éljük a nemzetgazdászati fejlődés processzusnak, ahol igen-igen sok ellentét, múlt és jelen . . . conservatizmus és progresszizmus illő kibékülésre még nem jutott, a gazdasági concret viszonyok meg az új aera követelései ki nem egyenlíttettek, a közgazdaság különböző ágai közt feltűnő aránytalanság látszik, s egyfelől a legmerészebb haladási és radikálreformeri törekvésekkel, másfelől a legridegebb maradási és újítás ellenzési iránylatokkal találkozunk." . . . „Középkorias meg modern irányú állapotok, intézmények és törekvések létszertelenül egymás mellett s még illetőleg ki nem-egyenlítve léteznek.. . . "

x A Kautz által így jellemzett átmeneti korszaknak, a tőkés termelésre való átmenet korszakának -niegrövidítése, a gyors ütemű átmenet — a szabadverseny Uralmát biztosító liberális politikai feltételek mellett—elsősorban attól függött, hogy az ország a tőkés iparosításnak és a mezőgazdasági termelés tőkés átalakításának milyen financiális forrásait lesz képes megnyitni, hogy a belső tőkefelhalmozás segítségével a tőkés termelésre va\ó átmenet finanszírozásának problémáját meg tudja-e oldani. A kapitalista termelés kibontakozásához, illetve az átmenet biztosításához szükséges politikai és gazdasági feltételek Magyarországon — mint ismeretes — a forradalom és a szabadságharc bukása következ331