Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Sándor Vilmos: A budapesti malomipar kialakulása, 1839-1880 = Die Entwicklung der Mühlenindustrie Budapests, 1839-1880 315-422

hasonlóan a Ganz-gyár is, amelynek termelésében a gépi erő ekkor nagyobb szerepet játszott, mint egy évtizeddel későbben

68 (egy munkásra 0,13 lóerő). A két kisebb gépműhely a korszak viszonyaihoz mérten gépi erővel jól ellátott (Hoffmann 0,36, Knutzen 0,20) kis középipari üzem volt, míg a szeszgyár és a két olajgyár (0,25, 0,40, 0,20 lóerő), mivel termerésük nem oszlott különböző munkafolyamatokra,

69 lényegében kisipari jellegű volt, s csak munkáslétszámuk révén emelkedtek efölé. A gépi erőt felhasználó budapesti üzemek sorában a Hengermalom 1852-ben az összes gőzgéperőnek 47,9%-ával rendelkezett. Ugyanakkor országosan a malomipar 276 lóerővel az összes gőzgéperőnek 24,4%-át foglalta le, s a Hengermalom egymagában az összes hazai malmok gőzgéperejében 42%-kal részesedett, tehát országos viszonylatban is a legnagyobb gőzerővel ellátott malom volt. A vidéki gőzmalmok között a legnagyobbak — a debreceni és a pozsonyi — egy-egy 30 lóerős gőzgéppel rendelkeztek. A Habsburg-birodalom területén azonban Bécs malomipara két, összesen 125 lóerős gőzgéppel megelőzte Pestet. A bécsi malomipar Bécs gépi iparában nem foglalt el olyan jelentős helyet, mint a Hengermalom Pesten, mert a Bécs iparában alkalmazott 587 gőzgéplóerőnek csak 21,3%-át képviselte. Még ennél is kisebb volt a gépesített malomipar szerepe Prága (10%). és Brünn (4,3%) gépesített iparában. Ezek az eltérések egyben jelzik a három város iparfejlődése között ekkor fennállott fejlődésbeli különbséget is. Bécs és Prága iparában a gépesítés az ipari forradalom utolsó fázisában kialakuló nagyipari gépgyártásban haladt leginkább előre (40,2%, ül. 33,3%), míg Brünn iparát az ipari forradalom technikai alapjának átalakulását jelentő első szakasza, a pamut- és a gyapjúipar gépesítése jellemezte (78,7%). Budapest Bécs Brünn Prága Magyarország Iparág db lóerő % db lóerő % db lóerő % db lóerő % db lóerő % Vasöntő fém- és gépipar Textilipar Malomipar Élelmiszeripar összesen Valamenynyi többi iparág 9 1 3 7 2 60 12 116 160 10 24,8 4,9 47,9 66,1 4,2 32 9 2 9 14 236 69 125 168 114 40,2 11,8 21,3 28,6 19,4 1 27 1 6 7 6 446 25 48 67 1,0 78,7 4,3 8,6 11,7 5 1 1 2 5 40 20 12 14 46 33,3 16,7 10,0 11,7 38,3 9 3 13 40 23 60 38 276 527 507 5,3 3,3 24,4 46,6 44,8 Összesen 19 242 100,0 64 587 10,0 41 567 100,0 13 120 100,0 75 1132 • 100,0 A tőkés termelési viszonyok uralkodóvá válásának küszöbén, a jövendőből ide tévedt óriásként emelkedett a Hengermalom Pestnek és 330