Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Sándor Vilmos: A budapesti malomipar kialakulása, 1839-1880 = Die Entwicklung der Mühlenindustrie Budapests, 1839-1880 315-422

A Hengermalom öntödéjében, a Dobbs-féle pesti műhelyben, valamint a Ganz-gyár számára készült összesen 6 db 90 lóerős gőzgép mellett — amelyekről már volt szó — a Pesten üzembehelyezett gőzgépek közül három, összesen 16 lóerővel Knutzen Herman Gerhard Király utca 94. sz. alatti műhelyében készült. Knutzen a Hengermalom öntödéjének igazgatójához, Dobbshoz hasonlóan Aachenből került Magyarországra, illetve Pestre. 1836-ban jött első ízben Magyarországra, amikor a gácsi posztógyárban az aacheni Dobbs és Nelson műhelyből érkezett gőzgépeket szerelte fel.

59 B munkája sikeres befejezése után 1837-ben Pesten műhelyt létesített, amelyet 1841-ben öntödével bővített ki. 1848—1849ben az ózdi gyár megbízásából külföldön járt fegyverfúrógépek beszerzése céljából.

60 1850 előtt cukorgyártáshoz szükséges gépek készítésével és behozatalával,

61 később pedig főleg különféle méretű gőzgépek, gőz- és vízhajtású malmok, valamint a szeszgyártáshoz szükséges gépek előállításával foglalkozott. A műhelyben 25—30 munkás dolgozott. Az évente felhasznált nyersanyag (öntött vas, kovácsolt vas, lemez, vörösréz) 350—400 métermázsa volt, munkabérre pedig 1853-ban 17 000 forintot fizetett ki.

62 Az első gőzgépet, amelyet Pesten 1838-ban Fuchs és Philipp Sip utcai dohány-manufaktúrájában helyeztek üzembe,

63 a tulajdonosok Aachenben, alapos feltevés szerint Dobbs és Társa műhelyéből vásárolták 2000 forintért, nem sokkal azután, hogy a gácsi posztógyárban az ugyancsak Dobbstól származó gőzgépeket felszerelték. Az aacheni Dobbs műhely szállította a Mitterdorf er János Örömvölgy utcai spódiumkészítő műhelyében

64 1846-ban felszerelt 16 lóerős gőzgépet 10 000 forintért. Amint láttuk, az aacheni műhely tulajdonosának fia, Dobbs S. Vilmos Pesten is készített néhány gőzgépet a helybeli üzemek számára (és vidékre is). Knutzen H. G. szintén az aacheni Dobbs műhelyéből került Pestre és az aacheni műhellyel később is fenntartotta a kapcsolatot. Ha ide számítjuk még a Mitterdorfer spódiumgyárában 1850-ben készített 3 lóerős gőzgépet is, megállapíthatjuk, hogy pesti üzemek gőzgéppel való ellátásában, valamint a gőzgépkészítés kialakulásában Pesten eléggé számottevő szerepet játszott az aacheni Dobbs műhely, amely angol származású gazdái révén közvetítő volt a még manufaktúra színvonalon álló angol gőzgépgyártás és a pesti hasonló jellegű gőzgépgyártás között. Az aacheni műhellyel kapcsolatba hozható pesti gőzgépkészítés mellett még négy helyen : a Hengermalom öntödéjében (2 db 14 lóerő), Kirchmayer

65 (3 db 26 lóerő), Hoffmann I. B.

66 (1 db 9 lóerő) és az Óbudai Hajógyár műhelyében (5 db 23 lóerő) készültek Pest-Budán gőzgépek. Aze korbeli pesti gőzgépgyártás jellemző vonásának tekinthetjük, hogy az itt készült gőzgépeknek szám szerint felét az egyes műhelyek saját használatukra gyártották. Másik jellemző vonása volt, hogy a gőzgépeket rendelésre, „méret szerint", tehát manufaktúra, illetőleg kisipari módon készítették, részben más iparágakhoz tartozó műhelyekben vagy öntödékben. A gőzgépgyártás e kezdeti kialakulásának tulajdonképpeni alapját az az ellentmondás alkotta, mely a gőzgépnek az 328