Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Sándor Vilmos: A budapesti malomipar kialakulása, 1839-1880 = Die Entwicklung der Mühlenindustrie Budapests, 1839-1880 315-422

gével elég pontos és sokoldalú képet alkothatunk a gépi erő használatának elterjedéséről a budapesti iparban. A mellékelt táblázatban összesített adatokból kitűnik, hogy 1838 és 1851 között Budapest területén 24 gőzgépet helyeztek üzembe összesen 279 lóerővel. Ezek közül 1851 végén, amikor a K.K. Direktion der administrativen Statistik utasítására a Habsburg-birodalomban üzemben levő gőzgépek számbavételét végrehajtották, Budapesten 20 gőzgép volt üzemben, összesen 258 lóerővel. Ha azonban annak a 24 gőzgépnek a sorsát követjük nyomon, amelyek felállítását 1851 végéig konstatálni lehet, a statisztikai felvétel kimutatásával szemben némi eltérés mutatkozik, s az eredmény: 22 gőzgép 260 lóerővel.

55 Az 1838—1851-ben Pest-Budán üzembehelyezett gőzgépek közül az iparra 22 gőzgép jutott 260 lóerővel,

56 melyek közül 1851 végén még 21 gőzgép 244 lóerővel, illetőleg az osztrák statisztika szerint 19 gőzgép 242 lóerővel működött. Az ipari termelés gépi átalakulása terén az országos eredményhez viszonyítva Budapest előkelő helyet foglalt el, mert a gőzgépek számának negyedrésze — 75-ből 19 — és a lóerőnek több mint ötödrésze — 1132ből 242 — Budapest iparára esett. Nem volt ilyen kedvező a budapesti ipar gépesedésének fejlődése, ha a Habsburg-monarchia nagyvárosainak fejlődésével hasonlítjuk össze. Bécs és Brünn ipari üzemeiben 1852-ben a gőzgépek száma kétháromszor, a lóerő pedig 2,4-szer volt nagyobb, mint Budapesten, s csak Prága maradt el e tekintetben Budapest mögött.

57 1851 végén használatban volt összesen az iparban Város db lóerő db lóerő gőzgép Budapesten Bécsben Prágában 20 77 43 15 258 660 577 125 19 64 41 13 242 587 567 120 Az 1838—1851-ben Budapest területén üzembehelyezett gőzgépek gyártási helyeiket tekintve csak kisebb részben készültek külföldön —Aachenben, Bécsben és Berlinben —, nagyobb részük, 24 közül 18, tehát a gépek 3

/

4 része pesti, illetőleg budai eredetű volt, ami— ha az adatok megbízhatósága körül bizonyos kétségek fel is merülhetnek

58 — a korabeli pesti gőzgép-„gyártás" színvonalát kedvezőnek tünteti fel. B megállapítás Helyességéből nem von le sokat az sem, hogy a gépek nagysága szempontjából valamivel kedvezőtlenebb a pesti gépgyártás eredménye, ugyanis a lóerőnek csak 2

/

3-a jutott a pesti eredetű gépekre, a külföldi gépek teljesítőképessége pedig átlagosan a pestiek kétszeresét érte el. 327