Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Sándor Vilmos: A budapesti malomipar kialakulása, 1839-1880 = Die Entwicklung der Mühlenindustrie Budapests, 1839-1880 315-422

üzem — a Ganz-féle és a Dobbs-féle üzemek — keletkezésének kiindulópontját is képezte. Mivel a malom, majd később az Öntöde létesítésekor Magyarországon megfelelően képzett munkások nem akadtak, az iskolázott munkaerőket külföldről, elsősorban Svájcból hozatták be.

39 így került a malom 1841ben felállított öntödéjébe a svájci származású Ganz Ábrahám, aki 1844ben kilépett a Hengermalom szolgálatából és önállósította magát. Budán a Kórház utcában nyitott öntödét és gépműhelyt, amelyet 1845-ben helyezett üzembe, s ezzel megvetette a Ganz-gyár alapját.

40 Kleinte gépi erőt nem használt, de már 1847-ben egy 8 lóerős (egyes források szerint 10 lóerős) gőzgépet állított fel. Knnek alkatrészeit saját műhelyében öntötte, míg az öntvények megmunkálását és a gép összeállítását „egyik budai mühely"-ben végezték.

41 (Egyes—téves—nézetek szerint ez volt az első gőzgép, amelyet Magyarországon készítettek. Ezt azonban a tények nem igazolják.)

42 A Pesti Gépgyár és Vasöntöde Társulat a szabadságharc idején fegyvergyárrá alakult át (a mai Szent István körútnak megfelelő útvonal az 1860-as években innen kapta a Fegyvergyár utca nevet) és kedvenc célpontja volt az ellenséges lövegeknek. A mozgalmas évek lezajlása után a gyár az osztrák kormány kezére jutott, és egy évvel később leégett. De ezen a téren az öntödét megelőzte a malom : 1850 végén égett le. 1851-ben újra felépítették és az öntödét pusztító tűzvész az újraépült malmot veszélyeztette. A szabadságharc és a tűz következtében tönkrement öntöde részvényeibe fektetett tőke elvesztése a Hengermalom részvényeseit jelentékenyen sújtotta.

43 A Hengermalom, úgy lehet, a leégett öntödét némileg helyreállíthatta, mert 1852-ben Kilényi H. bérli az üzemet, aki 4 lóerős gőzgéppel s 30—40 munkással dolgozott fő rendelője, az Óbudai Hajógyár számára.

44 Bz a bérlet azonban egészen rövid életű volt, és a következő években gyorsan cserélődtek a bérlők, az üzem terjedelme pedig évről évre zsugorodott. 1854-ben a munkások száma már 20 alatt volt, amikor az Óbudai Hajógyár saját öntödét létesített, s ezzel az üzem a legfontosabb vevőjét veszítette el.

45 Később már nem akadt bérlőre sem, s az 1860-as évek végén a Pester Bisengisserey und Maschinenfabrik Gesellschaft épületének romjait is lehordták.

46 A szabadságharc után, 1850-ben, a nem működő vállalat kötelékéből kivált annak addigi igazgatója, az angol származású és állampolgárságú Dobbs Sámuel Vilmos, és a Hengermalom bécsi eredetű könyvelőjével, Zogelmann Róbert Józseffel társulva, Dobbs és Zogelmann néven még ugyanabban az évben „gépgyárat" létesített, amelyre 1851ben a cs. k. szabadalmat is megszerezte.

47 Az 1852. évi gőzgép-statisztika adatai szerint a Hengermalom új, 60 lóerős gőzgépét Dobbs 1850-ben Pesten gyártotta,

48 1851-ben pedig saját használatára egy 6, a Hengermalom saját telepén és vállalkozásán belül működő öntöde számára pedig egy 8 lóerős gőzgépet készített.

49 A budapesti kereskedelmi kamara 1851-ről szóló jelentése szerint

50 32 5