Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Sándor Vilmos: A budapesti malomipar kialakulása, 1839-1880 = Die Entwicklung der Mühlenindustrie Budapests, 1839-1880 315-422

Dobbs az 1850. dec. 30-án megnyitott üzemében 100 munkást foglalkoztatott, s főleg gőzgépeket, malomberendezéseket, olajfinomító készülékeket, deszka- és furnir-fürészeket, szeszgyártáshoz szükséges gőzkazánokat készített. 1851-ben 100 000 frt forgalom mellett több gőzgépet gyártott összesen 196 lóerővel a belföld számára ; egyes gépeket Bécsbe is szállított. A Dobbs és Zogelmann-féle üzem azonban csak rövid ideig működött, 1854 második felében csődöt nyitottak ellene.

51 Dobbs még néhány évig Pesten tartózkodott, több találmányára szabadalmat nyert. Feltehető, hogy ez megélhetését nem biztosította. 1858-ban Nagykörösön találjuk, ahol gőzmalmot bérelt, de e vállalkozását sem kísérte szerencse. Háromnegyed évi üzem után hitelezői nyomására a malomüzletet fel kellett adnia, minden ingóságát pénzzé tette, hogy tartozását kifizethesse, majd Bécsbe távozott.

52 A Pesti Hengermalom Társaság, bár leányvállalata a Pesti Gépgyár és Vasöntöde Társulat közel negyedszázados működés után elenyészett, és az ebből származtatható Dobbs és Zogelmann-féle gépműhely sem bizonyult tartósnak, mégis jelentős mértékben járult hozzá a budapesti gépgyártóipar alapjainak lerakásához, s több tekintetben továbbfejlődéséhez is. Műhelyében szakmunkások nőttek fel, — „sokáig tartott és sok türelmet igényelt, míg az itt felfogadott munkások a gyári fegyelemhez hozzászoktak"

53 — akik, ha számuk nem is. volt nagy, hasznára voltak az 1850-es évek gépipari fejlődésének. A Hengermalom műhelyéből eredt az a Ganz-gyár is, amely keletkezése után három évtizeddel lép arra az útra, amelyen a Hengermalom alapítói műhelyüket a malomipari gépgyártás terén el akarták, de nem tudták elindítani. A gépgyártás e korai, manufaktúra korszaka nem volt alkalmas a hengerekkel való őrlés problémájának megoldására s az 1870-es évek Ganz-gyárára maradt örökségül. 4 Minthogy a Hengermalom gépműhelye és öntödéje révén jelentős helyet foglalt el a korabeli pest-budai gépgyártóiparban, és a vállalat fejlődése — első tíz évében — sokkal inkább a gépgyártás, mint a malomipar területén ment végbe, s ugyanakkor a pest-budai malomipar korai szakaszának fejlődési feltétele is volt a gépgyártás bizonyos fokú kialakulása, indokolt, hogy a korabeli gépgyártás helyzetét is áttekintsük és egybekössük azzal a feladattal, amely magának a Hengermalomnak az egész budapesti iparfejlődésen belüli helyét igyekszik megjelölni. Mindkét szempontból elsősorban azok az üzemek jönnek tekintetbe, amelyek a gőzgép alkalmazása révén a nagyipari fejlődés útjára léptek, habár a legtöbb esetben ezt a fejlődési fokot 1850-ig még nem érték el, sőt esetleg később sem jutottak el odáig. A Pest-Budán 1851-ben használatban állott gőzgépekről Palugyay Imre „Budapest leírása" című munkájában az 1852. évi hivatalos gőzgépstatisztika felvételi lapjai alapján készült közlés található, melyeknek más forrásokkal

54 ellenőrzött, helyesbített és kiegészített adatai segítsé326