Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Sándor Vilmos: A budapesti malomipar kialakulása, 1839-1880 = Die Entwicklung der Mühlenindustrie Budapests, 1839-1880 315-422

Már az tizem berendezése során vita támadt a vállalat részvényesei között a gőzgép beszerzése körül. A Holzhammer cég által kinevezett igazgató, Kilias Farkas, Cockerill belga gyárosnál kívánta a gőzgépet megrendelni. Az egyik főrészvényes, Tüköry ácsmester viszont amellett kardoskodott, hogy az aacheni Dobbssal összeköttetésben levő Knutzen pesti gépműhely-tulajdonosnál vásárolják.

31 Végül Széchenyi a bécsi Fletscher és Ponchon cég mellett döntött, s a malom számára 18 000 forintért ez a műhely készítette el a 20 lóerős kisnyomású gőzgépet.

32 A géppel már az első évben bajok voltak, s így érthető, hogy az építkezés idejére létesített gépműhely fenntartása az építkezés befejezése után is szükségesnek mutatkozott. A malom műszaki vezetője, Fehr Vilmos mérnök, nemcsak a műhely fenntartásának szükségességéről győzte meg a közgyűlést, hanem elfogadtatta egy öntöde felállítására vonatkozó javaslatát is.

33 1841-ben engedélyt kértek, hogy a malom műhelyében idegenek számára is hasonló munkát végezhessenek, mint saját maguk számára, hogy készíthessenek ,,gőzmalmokhoz alkalmazandó gépelyeket és eszközöket". Az engedélyt megkapták és 1843-ban már 80 különféle szakmabeli munkás, esztergályos, lakatos, szerszámkovács, asztalos, ács és öntő dolgozott a Hengermalom műhelyében, ahol malomgépek és berendezések mellett olaj- és tengeri hengergépet, gőzpapírhengert, hidraulikus sajtót, lemezvágót, vízszivattyút, tűzifecskendőt és mechanikus tűzvezetőt gyártottak.

34 A műhely számára végzett beruházások a malom amúgyis elégtelen forgótőkéjét még jobban csökkentették, s ezért már 1845-ben elhatározták, hogy külön részvénytársasággá alakítják át. Bnnek megvalósítása azonban 1847-re tolódott, mert a Széchenyi által a műhely számára a malom közelében a várostól kedvezményes áron kért telket a tanács csak hosszas huzavona után adta át. 1847. április 18-án alakult meg a „Pester Maschinenbau und Kisengisserey Geselschaft" 100 000 forint névleges alaptőkével, amelyből a Hengermalom Társaság 20 000 frt, a Holzhammer cég 10 000 frt ára részvényt vett át. A műhely igazgatójául Dobbs Sámuel Vilmost, az angol származású Dobbs Sámuel aacheni gépgyáros fiát szerződtették, aki előzőleg Nádasdy gróf bethléri vasgyárának alkalmazottja volt.

35 A gépműhely már 1845-ben egy 12 lóerős gőzgépet készített a Pesti Cukorfinomító Társaság számára,

36 5000 forintért. Egy 1848. július 29-i levélből tudjuk, hogy a műhely többek között Fiume számára baggereket, magánosoknak kisebb gépeket, Kecskemét számára kisebb gőzmalmot, a Dunagőzhajózási Társaság számára pedig egy gőzgépet készített és szállított Bécsbe.

37 1851-ben pedig ismét a Pesti Cukorfinomító számára készített 850 frt-ért egy 2 lóerős gőzgépet.

38 Az adatok hézagossága alapján feltehető, hogy a Hengermalom gépműhelye még több gőzgépet és malomberendezést is készített, főleg a vidék számára, aminek pontos kiderítése még a jövő feladata. A Hengermalom azonban nemcsak közvetlenül volt a budapesti gépgyártóipar kezdeti fejlődésének tényezője, hanem egyben újabb két 324