Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Sándor Vilmos: A budapesti malomipar kialakulása, 1839-1880 = Die Entwicklung der Mühlenindustrie Budapests, 1839-1880 315-422

A Hengermalom a feudális termelési viszonyok közepette újratermelését tíz éven át, 1851-ig bővíteni nem tudta. Bvi termelőképessége 110 000 bécsi mázsára ment, ténylegesen az 1840-es években 80—115 000 bécsi mázsa búzát és néhány száz mázsa rozsot, árpát stb. őrölt.

28 A nagyipari fejlődés olyan lényeges feltételei, mint a modern közlekedés és szállítás, a vasút és a gőzhajózás Magyarországon akkor elterjedésük kezdetén állottak. 1852-ig a hazai vasútvonalak hossza mindössze 355 kilométert ért el. A gabona szállítása a Dunán szinte teljes egészében evezős és lóvontatású hajókon, a régi módon folyt. De nemcsak a lisztnek távolabbi vidékekre történő szállítása ütközött akadályokba, hanem a nyersanyag és az üzemanyag, a gabona és a szén szállítási módja sem állt összhangban a gépi nagyipari üzem fejlődéséhez szükséges feltételekkel.

29 A feudális termelési viszonyok között csak igen lassan bővülő belső piac, a gabonatermelés elmaradottsága, az 1847. évi gazdasági válsága, majd a polgári forradalom és nemzeti szabadságharc fegyveres eseményei — mindezek a tényezők hátráltatták a Pesti Hengermalom fejlődését és okozták, hogy az 1850-es évek elejéig újabb gőzmalom PestBudán nem létesült. Budapest és környékének lisztszükségletét a Hengermalom, valamint a Budapesten és környékén működő mintegy 400 hajómalom termelése el tudta látni, sőt egyes években még távolabbi vidékekre is szállítottak. A hajómalmok a Hengermaloménál rosszabb minőségű, de olcsóbb lisztjükkel ekkor még állták a versenyt. A Pesti Hengermalom működésének első tíz évében, Budapest fejlődésének a kapitalizmus magyarországi uralmát megelőző e korai szakaszában, a nagyipari fejlődés számára rendkívül kedvezőtlen viszonyok között, a malom puszta fennmaradása is jelentős eredménynek tekinthető. A Hengermalom e korbeli működése azonban nemcsak a budapesti nagymalomipar kialakulásával függött össze szervesen s vált „Magyarország malomipara számára úttörő példává"

30

, s e korszakának története nemcsak a budapesti nagymalomipar történetének alkotta első szakaszát, hanem hasonló, sőt egy ideig sikeresebb helyet foglalt el a budapesti gépgyártóipar fejlődésében és történetében, minthogy vállalkozásában a malomipar és a gépgyártás egyesült. 3 A frauenfeldi hengerszékkel felszerelt malmok között Európában a Pesti Hengermalom volt a legjelentősebb, s a malom alapítói, különösen a Holzhammer cég — amint erről már volt szó — célul tűzték ki, hogy a frauenfeldi őrlőrendszernek a vállalat birtokába jutott szabadalma alapján további hengermalmokat rendezzenek be Magyarországon. E célkitűzés megvalósítására való törekvés hamarosan — a malom nem eléggé kedvező eredményei miatt — háttérbe szorult, de nem olyan mértékben, hogy amikor egyéb körülmények egy öntöde és gépműhely létesítését, illetőleg további fenntartását szükségessé tették, a részvényesek elhatározását ne befolyásolta volna. 21* 323