Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Sándor Vilmos: A budapesti malomipar kialakulása, 1839-1880 = Die Entwicklung der Mühlenindustrie Budapests, 1839-1880 315-422

a részvényeket széles körben kellett terjeszteni, ami viszont az akkori Pesten szokatlanul hatott, hiszen a Pesti Hengermalom volt az első modern értelemben vett ipari részvénytársaság Magyarországon. A végül is 300 000 frt-ra emelt alaptőkével megalakult részvénytársaságban a Holzhammer cég kezdetben több mint 50%-kai részesedett, és ennek fejében kizárólagos jogot biztosított magának az igazgató és a technikai vezető kinevezésére, a többi részvényes pedig csak a felügyelet jogával rendelkezett. A Holzhammer cég részvénytöbbsége mellett hat pesti nagykereskedő — Wodianer, Malvieux, Kappel, Burgmann, Appiano és Klopf inger összesen 34 000 frt, 2 iparos — Tüköry ácsmester és Valero selyemgyáros — 20 000 frt, öt nagybirtokos arisztokrata — Széchenyi, Barkóczy, Wenckheim, Zichy Jenő és Batthyány Lajos összesen 31 000 frt részvénytőkét vett át. A vállalatnak sok kisrészvényese volt, mert 100 000 frt értékben 100 forintos részvényeket is kibocsátottak.

23 A Holzhammer céggel kötött szerződés értelmében a frauenfeldi rendszer szerinti malmok építésének Magyarországra és Erdélyre (a tengerpart kivételével) terjedő szabadalma a Pesti Hengermalom birtokába került. Ebből nyilvánvaló, hogy a Holzhammer cég nem a Pesti Hengermalom létrehozását és a malom őrlési üzletében való részesedést tekintette főüzletének, hanem azt remélte, hogy a Hengermalom sikeres működése révén elterjesztheti rendszerét Magyarországon. A Hengermalom építkezése a Lipótváros felső részében, közvetlenül a Valero-féle gyár mellett (a Valero utca 338 alatt,

24 amely később Hengermalom utca 338, majd Klotild utca 6 lett) 1841 szeptemberében fejeződött be, és azonnal megkezdte az őrlést. 30 lóerős gőzgéppel és két hengerjárattal kezdte meg termelését, s bár az eredmények a minőség tekintetében megfeleltek az előirányzatnak,

25 5% kamaton felül alig maradt tiszta nyeresége. A tiszta haszon növelése céljából hamarosan harmadik hengerjáratot állítottak be. A nagy önköltséget azonban ezen a módon sem sikerült csökkenteni, a malom tiszta haszna továbbra is kevés maradt s nem állt arányban azzal a technikai fölénnyel, amellyel a többi hazai malommal szemben rendelkezett.

26 A Pesti Hengermalom üzleti sikertelenségét alapvetően az okozta, hogy működése lépten-nyomon a feudális termelési viszonyok uralmával összefüggő korlátokba ütközött. A nyersanyag szabad beszerzése, valamint a szabad liszteladás elé — az avult közlekedési viszonyok mellett — a molnár és pék céhek nyomására a városi hatóságok gördítettek akadályokat. Az új kereskedelmi törvények ezen a téren hoztak ugyan könnyebbséget, de nem tüntették el véglegesen az ilyen jellegű nehézségeket. A malom alaptőkéje is hamarosan elfogyott a beruházásokra, s a hiányzó forgótőkét kölcsönökből kellett előteremteni. Az éppen csak gyerekcipőit próbálgató hazai tőkés hitelrendszer nem állott a malom rendelkezésére, ezért magánkölcsönöket kényszerült felvenni, leggyakrabban magas, 10%-ot is elérő kamat mellett. Mindehhez járultak még, különösen az első években, a gépi berendezés működésében fellépő zavarok is.

27 322