Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Sándor Vilmos: A budapesti malomipar kialakulása, 1839-1880 = Die Entwicklung der Mühlenindustrie Budapests, 1839-1880 315-422

nak hatalmába kellett kerítenie jellegzetes termelőeszközét, magát a gépet és a gépeket gépekkel kellett termelnie. Csak ilyen módon teremthette meg megfelelő műszaki alapját, s csak így állhatott a saját lábára."

6 A gépeknek gépekkel történő termelése idejére, az ipari forradalom műszaki alapjának e harmadik és egyben befejező történelmi szakaszában, létrejött tehát az ipari forradalom saját technikai bázisa, s nem volt többé ráutalva arra a manufaktúra technikára, amelynek túlhaladása tulajdonképpeni szerepe betöltésének és akadálytalan kibontakozásának egyik nélkülözhetetlen feltételét alkotta. Az ipari termelőeszközök forradalmi átalakulása volt a gyárüzem, a gyárrendszer kibontakozásának alapja, s tette lehetővé a manufaktúráról, a kézművességről és a háziiparról a gyárrendszeren belüli gépi termelésre való áttérést. A gépi termelőeszközök alapján végbemenő ipari forradalom során a tőkés termelőmód manufaktúra korszakából átlépett gépi-nagyipari korszakába. Az ipari forradalom ,,minden civilizált országban az egész termelőmódot, először az iparét, azután a mezőgazdaságét totálisan átalakította."

7 Az ipari forradalom tehát az a történelmi folyamat, amelynek során egy adott ország ipari termelésében az emberi munka mellett a gépi munka került túlsúlyba, a kézi szerszámokat felváltották a munka- és szerszámgépek, a kisáru- és manufakturális termelés formáit felváltotta a gépi nagyipar, s a termékek mind nagyobb részét az ipar minden ágában gépi erővel állították elő. A kézzel vagy szerszámmal dolgozó munkások közötti munkamegosztás helyébe a munkások által kezelt, gépi erővel meghajtott munkagépek közötti munkamegosztás lépett. Ugyanakkor a termelőeszközök technikai fejlődését a termelési viszonyok átalakulása követte : megerősödött a tőkés termelési rend, kialakult a kapitalizmus alapvető osztálya, az ipari proletariátus, s a burzsoázián belül a nagyipari burzsoázia döntő politikai és társadalmi tényezővé nőtt. Az ipari termelőeszközök forradalmi átalakulásának a XVIII. század harmadik évtizedétől a XlX. század második felébe átnyúló három történelmi szakasza a földkerekség egyetlen országában sem esett egybe időben, vagy az egyes szakaszok elkülönülő egymásutánjának sorrendjében az ipari forradalom lefolyásával. Angliában, ahol az ipari termelőeszközök forradalmi átalakulása időrendben először és történelmi tagoltságának lehető teljességében ment végbe, az ipari forradalom 1825 körül — tehát még mielőtt a gyárrendszer saját technikai alapja teljesen létrejött volna — befejeződött.

8 Viszont az európai kontinens legfejlettebb országaiban is — az ipari forradalom befejeződése a termelőeszközök átalakulásának harmadik szakaszára esett. Az ipari forradalomnak az angliainál későbi kezdete és későbbi befejeződése az európai kontinens országaiban azzal a hatással járt, hogy Angliától készen kapták a munka- és szerszámgépek egy részét, valamint a gőzgépet, — hogy az ipari forradalom kiindulásának nem kellett feltétlenül a pamutipari munkagépekre esnie, hanem a gőzgép felhasználásával, amelyet az angliai ipartól be lehetett szerezni, s a már kialakult munkagépek hasonló 317