Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Sándor Vilmos: A budapesti malomipar kialakulása, 1839-1880 = Die Entwicklung der Mühlenindustrie Budapests, 1839-1880 315-422

alkalmazása útján, bármely iparág nagyipari átalakulásával kezdetét vehette. így tehát az ipari forradalom korábbi lezajlása Angliában döntő befolyással volt más országok ipari forradalmának alakulására, s egyben ki is zárta annak a lehetőségét, hogy az angliai — ,,klasszikus" — menet, különösen ami a termelőeszközök átalakulásának eredeti történeti szakaszait illeti, bárhol is megismétlődjék. Khhez járult még az is, hogy a gőzgép felhasználása révén a szállítás és közlekedés forradalmi átalakulása, a vasút és a folyami, valamint óceáni gőzhajózás elterjedése szintén arra az időre esett, amikor Angliában az ipari forradalom már befejeződött, a kontinensen pedig általában még csak kezdeténél tartott, s ezért itt az angliaitól lényegesen eltérő adottságok között mehetett csak végbe.

9 2 A malomipar termelőeszközeinek átalakulását vizsgálva, külön is tekintettel kell lenni arra, hogy a gabona felőrléséhez már nagyon régen alkalmaztak gépi erőt. A malomkő eredetileg olyan szerszám volt, amelyre az ember csak izomerejével mint egyszerű hajtóerő hatott, s ezért elsőnek indította az embert arra, hogy az őrléshez hajtóerőként állatokat, vizet, szelet alkalmazzon. Az őrlést már a manufaktúra korszakban is általában gépek végezték, de ezek a gépek magát a termelést nem forradalmasították.

10 ,,Már a tizenhetedik században kísérletet tettek arra, hogy a malmokban két forgókövet és így két őrlőjáratot hajtsanak meg egyetlen vízikerékkel. Az átviteli szerkezet megnövekedett terjedelme azonban ekkor összeütközésbe került a most már elégtelennek bizonyuló vízierővel. . ."

n A vízikerékkel mint a manufaktúra korszak legfejlettebb erőgépével a termelékenységet és a termelékenység fokát csak egy bizonyos alacsony színvonalig lehetett emelni. Ugyanakkor a puszta őrlés mellett a lisztkészítés egyéb műveleteit, mint pl. a gabona és az őrlemény tisztítását, a korpa elválasztását, az osztályozást stb. kézi erővel kellett végezni, amennyiben egyáltalán sor került a liszt minőségét alakító, javító műveletekre. Az 1830-as évek elején a hazai malomiparnak műszakilag legfejlettebb üzemei a vízimalmok voltak. A feudális termelési viszonyok között azonban elsősorban az állati erővel működő falusi szárazmalmok látták el liszttel a lakosság zömét. A kortársi vélemény szerint ,,a Dunán és a Maroson a hajómalmok oly rosszak, hogy sokszor 5 hónapon át nem őrölnek, az ökrökkel hajtott szárazmalmok a pusztákon szintén nagyon rosszak — talán Noénak sem volt rosszabb malma, mikor bárkáját elhagyta. . ,"

12 Ebben az időben a falusi malmok egyáltalán nem, a városoknak a céhesipar keretei között működő malmai pedig alig kapcsolódtak még be az áruforgalomba, lényegében a helyben, s a közvetlen környéken termelt gabonát őrölték vám fejében. A több tízezer, állati erővel, széllel vagy vízzel hajtott vámmalom sorából szakadt ki minden átmenet nélkül tőkés ipari vállalkozásként a Pesti Hengermalom, Budapest és az ország első nagyipari jellegű keres318