Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Sándor Vilmos: A budapesti malomipar kialakulása, 1839-1880 = Die Entwicklung der Mühlenindustrie Budapests, 1839-1880 315-422

forradalom. Az ipari munkaeszközök forradalma a XVIII. század elején, akkor kezdődött, amikor Angliában Wyatt elkészítette az első fonógépet (1735). A következő évtizedeknek majdnem mindegyike meghozta az angol pamutipar számára az újabb és tökéletesebb munkagépet a fonáshoz, a XVIII. század végére s a XÏX. század elejére pedig a szövéshez is.

1 Ezzel befejeződött a pamutiparban korábban szinte kizárólag kézzel végzett munka gépi munkává való átalakítása, az emberi kéz munkájának helyettesítése munkagépekkel. Egyben lezárult az ipari termelőeszközök forradalmi átalakulásának történelmileg első szakasza, amely lényegében a pamutiparra korlátozódott, s az ipari forradalom kiindulópontja volt. Ez azonban még nem volt maga a tulajdonképpeni ipari forradalom.

2 A fonó- és szövőgépek feltalálásával párhuzamosan, a XVIII. század végétől fejlődött ki az ipari forradalom alapvető találmánya, a gőzgép is, amelynek iparilag felhasználható konstrukcióját Watt a század utolsó évtizedében készítette el. Ezzel megszületett az az erőgép, amely az ipari termelőeszközöknek a pamutipari munkagépek feltalálásával elindult forradalmi átalakulását tulajdonképpen a termelőmódot átalakító ipari forradalom alapjává avatta. A gőzgép nemcsak a pamutipar területén tette lehetővé az ipari termelés átalakulási folyamatának teljessé válását, hanem az ipari termelés túlnyomó része számára is megteremtette ugyanennek a lehetőségét és e jelentősége révén a XIX. század ipari forradalmának univerzális és döntő alapjává lett.

3 Az ipari termelőeszközök további fejlődése során a munkagépek és a gőzgép között kölcsönhatás alakult ki. A pamutipari munkagépek feltalálása szükségszerűen vonta maga után a gőzgép fejlődését, — a gőzgép használhatóságának fokozódása pedig mindig több és több iparág területén tette lehetővé a kézimunka helyettesítését munkagépekkel és ugyanakkor az emberi izomerő pótlását. A méreteikben növekedő és működésükben szakadatlanul differenciálódó munkagépek által igényelt nagyobb hajtóerő viszont szükségszerűen a gőzgép méreteinek és teljesítményének fokozására, hatásfokának növelésére, használhatóságának szakadatlan kiterjesztésére ösztönözte a gépszerkesztőket.

4 Az ipari termelőeszközök forradalmi átalakulása — a gőzgép bevonulásával az ipari termelésbe — történelmileg fejlődésének második szakaszába érkezett. Ekkor már lehetővé vált az ipari forradalom teljes kibontakozása is mindenütt, ahol az ipari termelésben a fonó- és szövőipar volt túlsúlyban. A XIX. század közepéig azonban az ipari forradalom gyors és akadálytalan kibontakozása elé még akadályok tornyosultak. Ugyanis csak a század közepére alakultak ki fokozatosan a fémek gépi erővel való megmunkálásához alkalmas és szükséges szerszámgépek és nagyméretű gőzgépek, amelyek lehetővé tették az addig manufaktúra-módra űzött gépgyártás helyett a munkagépeknek, ezek szerszámainak, valamint a gőzgépeknek és maguknak a szerszámgépeknek gyári úton, gépekkel történő előállítását.

5 Ezzel lezárult az ipari termelőeszközök forradalmi átalakulásának második történelmi szakasza. ,,A nagyipar316