Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Nagy István: A választó polgárság testülete Budán a XVIII. században = Die "Genannte Bürgerschaft" Ofens im 18. Jahrhunderts 139-166

A tisztújítás 1727 után Az 1727 után most már állandó jellegű választó polgárságnak mint önkormányzati testületnek a legfontosabb szerepe természetesen a tisztújításnál volt. Az 1722-ben és 1727-ben kiadott utasítás csak a szószóló, a külső tanács, illetve a Bürgerschaft megüresedett helyeinek a betöltéséről intézkedett. A tisztújítás lényegesebb mozzanataira, a polgármester, a bíró és a tanácsnokok választására nem terjedhetett ki, minthogy a tisztújításnak a lefolytatása tulajdonképp a magisztrátus hatáskörébe tartozott, s így azt a választó polgárság számára készített utasításban nem lehetett szabályozni. A tisztújítás lefolyását 1727 előtt az eddigiekben vázlatosan már ismertettük. Megállapítottuk azt, hogy a kétévenként ismétlődő tisztújításokon általában polgármestert, bírót és szószólót választottak, tanácsnok választására csak akkor került sor, ha valamely tanácsnoki állás — rendszerint halálozás folytán — megüresedett. A tisztújításon elvben az összpolgárság, a valóságban azonban csak a polgárságnak a magisztrátus által meghívott hányada vett részt. Azt is kimutattuk, hogy választásra következetesen csak a polgármesteri és a bírói tisztség került. A szószólót több esetben a magisztrátus nevezte ki, ugyanígy járt el a tanácsnoki és a külső tanácsosi helyek betöltésénél is. A tisztújításnál, nemcsak Budán, hanem más városokban is, igen fontos szerepet játszott a jelölés mozzanata. Budán a jelölés kérdése 1727 előtt teljesen zavaros, teljesen következetlen, erre vonatkozó adataink is nagyon szűkszavúak. A választó polgárság megalakulásával a tisztújítás tekintetében is állandóbb jellegű gyakorlat fejlődött ki Budán. A tisztújítás elemzésére s ezzel kapcsolatban a budai polgárság önkormányzati jogainak a megvilágítására épp ezért alkalmasabb az 1727 utáni korszak. Kttől kezdve a források is részletesebben írják le a tisztújítások lefolyását, s térnek ki az ezzel kapcsolatos problémákra. Vizsgáljuk meg tehát, hogyan folytak le ezek a tisztújítások, s mily nehézségek, milyen küzdelmek adódtak ebből a városi magisztrátus és a város polgársága, illetve a választó polgárság között. A tisztújítás 1727 után is általában kétévenként, Szent György napján, április 24-én folyt le. Blőzőleg királyi rendelet szólította fel a városi magisztrátust a tisztújítás szabályszerű megtartására, közölve egyben azt is, hogy a restauráción királyi biztos jelen lesz-e vagy nem. Budán az 1727 utáni időben királyi biztosokkal a tisztújításokon már ritkábban találkozunk. Persze 1727 előtt, a városi magisztrátus és a polgárság közötti viszályok, a város eladósodása miatt gyakran jártak királyi biztosok a városban.

48 A tisztújítás napján a városi magisztrátus egybehívatta a választó polgárságot (selecta communitas), utána együtt mentek a városi plébániatemplomba. A templomból visszatérve, a főjegyző felolvasta a királyi mandátumot, majd a szószóló megválasztására került a sor.

49 Az 1722., 151