Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Tóth András: Pest város lakosságának küzdelme az önkormányzatért, 1686-1705 = Kampf der Einwohnerschaft von Pest um die Selbstverwaltung, 1686-1705 103-138

civium ordine ac ipsa vi, potentate et jurisdictione consistere debet, deducitur". Ez annál inkább veszélyes játék, mivel a várost vegyes nemzetiségű lakosság lakja. Ezek szokásai különbözőek, tehát az együttélés szabályozása is bonyolultabb feladat. Maga a tervezet két részre oszlik. Az I. rész a város közjogi, szabad királyi városi helyzetével foglalkozik, a II. a magánjogi vonatkozásokat foglalja magában (perrendtartás, hitel-, örök-, hagyatéki és zálogjog). Az első rész titulusai : a bíró- és tanácsválasztás szabályozása, a tanács jogköre, a régi kiváltságok megerősítése. Az első titulus articulusai árulják el legjobban a tanács szándékát, a kérdés aktualitását. Ezek : a választás és eskütétel rendje, a vezetőség iránti engedelmesség, választás megürült tisztségekre, tanácstagság megvonása (capitalis ügy, delictum vagy a tanács elleni áskálódás miatt), a kamarás feladatköre, a pénzkezelés rendje, a pénztár és az elszámolások ellenőrzése, eljárás elszámolási hiány esetén, az alkalmassági elv tisztségek betöltése esetén. A tervezetet a kamarai igazgatóság, ahová az uralkodó azt elintézés végett leküldte, természetesen nem fogadta el. Hosszú ideig fektették az ügydarabot, csupán a Caraffa-, ill. Fürstenbusch-bizottságok távozása után adtak rá választ. Az igazgatóság közjogi szempontból a bíró választás ellen emelt kifogást s kifejtette, hogy a szabad választás veszedelmes, abszolút hatalmat adna a tanács kezébe. Magán jogilag elsősorban a városi törvényszékről szóló szakaszt kifogásolta. A tervezetnek nem volt közvetlen eredménye, sőt fokozta a kamarai igazgatóság bizalmatlanságát. Közvetett eredménye azonban igen jelentős volt : ezért nem jelölte az igazgatóság az 1698. évi tisztújításon egyik volt bírót sem ; ez viszont újabb zavarokhoz,

60 az 1699. évi, komoly haladást jelentő vizsgálathoz vezetett. A XVIII. század első éveiben is az önkormányzati küzdelem határozta meg a tanács és a kamarai igazgatóság viszonyát. A tanács ekkor is az uralkodóhoz próbál eljutni kéréseivel, elsősorban a telekkönyv kezelésével, ill. a város határának reambulatiójával kapcsolatban. 1701-ben városi küldöttség utazott ezekben az ügyekben Bécsbe. A küldöttségben (s ez a különböző csoportok e kérdésben vallott teljes egyetértését mutatja) a teljhatalommal felruházott Mosel mellett Proberger, Herold és Eschenbrugger vettek részt. A tárgyalások során az a vélemény alakult ki (elsősorban Stróbl ágens hatására), hogy az érdekelt városoknak (Buda, Pest, Esztergom, Székesfehérvár) együttes akciót kell indítaniok az önkormányzat elnyerése érdekében.

61 Ez az együttműködés létre is jött egy gyakorlati közös ügy, a hegyvám felemelése elleni tiltakozás során, amikor Mosel pesti és Maylin budai syndicusok szervezik meg az együttes fellépést. A négy város együttesen beadott panasza azonban már túllép a hegyvám kérdésén : felsorolja a városok anyagi érdekeit sértő, a polgári fejlődést gátló pénzügyi terheket. Jelzik, hogy ha nem történik változás, a városok el fognak néptelenedni, mivel lassanként előnyösebb lesz a falusi-mezővárosi, mint a városi életforma. 128