Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Tóth András: Pest város lakosságának küzdelme az önkormányzatért, 1686-1705 = Kampf der Einwohnerschaft von Pest um die Selbstverwaltung, 1686-1705 103-138

III. A városi szabadalomlevél elnyerése és előzményei Az önkormányzatért való harc Pest és Buda életére szinte kezdettől fogva rányomta bélyegét. A városok országgyűlési követei már 1687-ben tudomást szereztek a régi privilégiumok létéről és tartalmáról. Ekkor tudatosodott bennük, hogy számukra csak az önkormányzat biztosíthatja a polgári fejlődés feltételeit.

58 Természetes tehát, hogy jogi létük első pillanatától kezdve vágyaik netovábbja volt az önálló igazgatás. Az 1687-ben Pesten tett ez irányú kísérletet a kamarai igazgatóság könnyű szerrel meghiúsította s a városoknak még számos akadályt kellett leküzdeni céljuk megvalósítása érdekében. Kezdetben mind a kamara, mind a kamarai igazgatóság ellene volt minden ily irányú tervezgetésnek. Idővel, amikor magasabb kamarai szervek kezdték belátni, hogy a neoacquisita brutális kizsákmányolása az ország anyagi teljesítőképességének teljes összeomlásához vezet, (változatlanul a kincstári érdekek szem előtt tartásával) tágabb teret engedtek a városok polgári életformája kialakulásának. A kamarai igazgatóság ezt nem nézte jó szemmel, s igyekezett minden ily irányú törekvést elgáncsolni. A város hamarosan belátta, hogy az összes önkormányzati jogokat egyszerre nem tudja megszerezni. Éppen ezért az egyes jogokért különkülön indította meg a küzdelmet. "Ezzel a módszerrel sok sikert ért el. Szinte azt mondhatjuk, hogy a privilegiális okirat tényleges megszerzése csupán formailag fejezte be a küzdelmet. Az 1690. és 1694. évi vásárprivilégiumok, a harmincad- és vámmentesség, a tanácsnokok szabad választása, a bíróválasztás joga a kinevezés helyett, városi mészárszék és vendéglő létesítése, mind gazdasági és politikai alkotórészei a városi önkormányzatnak. A privilégium elnyerése érdekében az első komoly közjogi jellegű lépés 1697-ben történt, amikor a tanács városi jogkönyvtervezetet terjesztett az uralkodó elé „I^iber immunitatum, privilegiórum, jurium et statutorum Iviberae Regiaeque civitatis Pesthiensis" címmel.

59 Fentebb már említettük, hogy milyen jelentős mértékben járult hozzá ez a tervezet a. város és a kamarai igazgatóság közti erőviszonyok megváltozásához. Már maga az a tény, hogy a felterjesztés az uralkodóhoz szól, jelzi, hogy a város szét óhajtja törni a régi jogi kereteket. De erre utal a felterjesztés és a jogkönyvtervezet tartalma is. A város eddig csupán „mediocriter" fejlődött, annak ellenére, hogy a tanács a fejlesztés érdekében minden lehetőt megtett. Viszont a tanács keze nem szabad : a város nem rendelkezik privilegiális jogokkal, a tanács nem tudja mindig ,,

libère ac quiete" gyakorolni az igazgatási feladatokat, mivel állandóan akadályokba ütközik s a tanácsi döntésekkel szemben engedetlen polgárokat „máshelyt" túlzott védelemben részesítik. (Ezzel utal a felterjesztés a kamarai igazgatóság zavart keltő tevékenységére.) Ennek következtében a „civilis status potius ad Subversionen! ... quam ad formám internam, cuiusque firmitatem, quae in imperantis magistratus et parentium 12T