Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Tóth András: Pest város lakosságának küzdelme az önkormányzatért, 1686-1705 = Kampf der Einwohnerschaft von Pest um die Selbstverwaltung, 1686-1705 103-138

német vagy német többségű városaiban sem. A természetes fejlődés útja a kamarai igazgatóság befolyásának gyengülése, a városi önkormányzat erősödése felé vezetett. A kamarai igazgatóság emberei, a „kameralista" várospolitikusok időről időre lehettek és voltak is nyeregben, azonban ezt az eredményt legtöbbször a nyílt erőszaknak köszönhették. E csoport többségében később el is fordult az önkormányzatellenes kamarai igazgatósági politikától. Proberger Jakab első bíráskodása a feszültségek új korszakát nyitotta meg, melynek során egymást érték a kamarai igazgatóság, a polgárság és tanács ellentéteinek robbanásai, s amely korszak végül is a privilégiumhoz vezetett. Alig pár nappal megválasztása után kelt az első oly felterjesztés, melyben a tanács rendszeresen összefoglalja kívánságait s azok orvoslását kéri. E felterjesztés hasonló jellegű írásművek hosszú sorát nyitotta meg és elsősorban a gazdasági jellegű kívánságokat sorolja fel : szántó, legelő, erdő és szőlőterület kijelölését, hídvámmentességet, halászati jogot és az addigi kettő helyett évi három országos vásárnap engedélyezését kéri. A kérelemben foglalt igények nem akkor merültek fel első ízben, azonban most került először sor rendszeres összefoglalásukra, ami arra mutat, hogy a város gazdaságilag is a saját lábára akart állni. Az irat szerkezetében, összeállításában lehetetlen fel nem ismernünk Proberger bírónak és legkitűnőbb munkatársának, az 1692 végén megválasztott Mosel Antal János syndicusnak észjárását.

31 Mint ebben az esetben, később is ők harcolnak együtt a legkövetkezetesebben a város jogaiért, a tanács érdekeiért. Az ellentétek már 1693 elején kiélesedtek. A kamarai igazgatóság pártjának egyik oszlopos tagja, a későbbi harcok szításában nagy mester, Proberger bíró vagyonban és tekintélyben egyetlen méltó ellenfele, Kohlbacher Lambert Mátyás harmincados megpróbálta kijátszani a tanácsot : városi bírságra kötelezett falusiakat csempészett ki a városból.

32 Majd felcsendül a nemzetiségi ellentét hangja : a tanács eljárást indít az egyik polgár ellen, mert az a tanácsot szidalmazza és azzal fenyegetődzik, hogy „es werden balt wahre Ungarn herkommen".

33 Felemeli szavát a városi nemesség is és tiltakozik a portio „sine scitu" felosztása, valamint János deák tanácsos magyarellenes kijelentései ellen. 34 Mindezen egyedi jelenségek mögött pedig megjelenik a döntő gazdasági ok : az első ötéves adómentességi korszak ebben az évben járt le, a polgárság megtagadta az adófizetést, a katonaság fegyveres végrehajtást küld a városra, melyet a polgárság Budán és Pesten egyaránt fegyveresen fogad. Az első robbanás 1694-ben következett be, Bösinger budai polgármester és a kamarai igazgatóság súlyos nézeteltérésével egy időben.

35 Mint tudjuk, a vita végső fokon a két fél megegyezésével végződött : a kamara a gyűlölt Zennegh kamarai igazgatót leváltotta, polgármesterjelöltjét felfüggesztette, azonban új városigazgatási rendtartást adott ki, melyben szorosabbra fogta a kamarai gyeplőt és időlegesen Bösingert is eltávolította a város éléről. 8* 115