Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Tóth András: Pest város lakosságának küzdelme az önkormányzatért, 1686-1705 = Kampf der Einwohnerschaft von Pest um die Selbstverwaltung, 1686-1705 103-138

életét a további évek során is megszabták. A kamarai és katonai szerveknek (az idő teltével egyre csökkenő) ellentéte elsősorban gazdasági okokkal magyarázható, mivel a katonai fosztogatások és egyéb excessusok nagymértékben csökkentették a kamarai bevételeket. Politikai síkon az ellentét a joghatóság kérdésében kristályosodott ki. Ezen a téren a kamarai igazgatóság került előtérbe és a város teljes igazgatását jogkörébe vonta. A városok betelepítésével (elsősorban a szerb telepesekkel) kapcsolatban a katonasággal szemben kompromisszumra kényszerült, viszont a katonai excessusok terén nem tudott javulást elérni. E katonai kilengések alkották — az első évektől kezdve hosszú évtizedeken át — a városi igazgatás és a katonaság ellentétének alapját, mivel ezek a jogellenes cselekmények érintették anyagi és emberi viszonylatban legérzékenyebben a polgárságot. Természetesen a jogos katonai igényekkel szemben is állandó volt a küzdelem, elsősorban a service és a beszállásolás vonalán. A nyers pénzügyi terheken túlmenően elsősorban azt fájlalta a polgárság, hogy a hadbiztosság közellátási létesítményei, valamint a katonai személyek iparűzése károsan hat a polgári jövedelmek alakulására. Az ellentétek közül a legjelentősebb a kamarai igazgatóság és a városi hatóság, ill. polgárság ellentéte volt. Ennek lázgörbéje a szabad királyi városi privilégium elnyeréséig állandóan emelkedő jelleget mutatott. Az ellentét mindenkori mértékét a politikai és gazdasági erőviszonyok szabták meg. Itt figyelembe kell vennünk, hogy az első években a város lakossága igen gyenge ütemben fejlődött. A rendelkezésre álló statisztikai adatok megközelítően a következő képet mutatják: Év Ház Lakosság 1687 34 200 1696 226 1300 1702 342 2000 1709 ? 1100

17 Kezdetben, amikor a polgárság gyenge volt s a katonai szervekkel szemben a kamarai igazgatóság támogatására szorult, az ellentét kisebb méretű volt, illetve a kamarai igazgatóság könnyen le tudta szerelni a polgárság ellenállását. Később azonban, amikor a város gazdasági és politikai szempontból megerősödött, ez az ellentét is kiéleződött. Politikai szempontból ennek az ellentétnek kezdeteit az 1687. évi országgyűlésben szabhatjuk meg, amikor a város — követei révén — tudomást szerzett a szabad királyi városok múltbeli jogállása felől. Ettől kezdve a város Budával karöltve igyekezett e jogok újból való életbeléptetését elérni. Az önkormányzati törekvés természetesen bizonyos ellenérzést 108