Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Nagy István: Buda város gazdálkodása és adósságai a XVIII. század első felében = Der Haushalt und die Schulden der Stadt Buda in der ersten Hälfte des 18. Jahrhunderts 51-131

A bécsi gazdasági politika és a városi jövedelmi források Buda főváros városi gazdálkodásának súlyos helyzete, a 100000 Ft-os adósság nem mindennapos jelenségnek számított abban a korban. Nemcsak a városi polgárság, hanem a kormányszékek, a magyar kancellária és a kamara is sokat foglalkoztak ezzel a számukra többször érthetetlennek látszó kórtünettel. A polgárság a tanácsot, a tanács a felettes hatóságok adóztatását, a katonaságot, a várost ért természeti csapásokat, a kormányszékek többnyire szintén a városi tanácsot okolták az adósságok miatt. Meg kell hagyni, hogy mindegyik mondott valamit az igazságból. A város nagymértékű eladósodásának okait vizsgálva tulajdonképp vissza kell nyúlnunk a kamarai adminisztráció korába. Buda városának közvetlenül a török uralom utáni helyzetével kapcsolatban részletesen kifejtettük, hogy a bécsi kamara elsősorban a város területén levő anyagi javak, jövedelmi források elvételével tette lehetetlenné komoly városi gazdálkodás kialakulását. A városi kiváltságok tényleges megadásakor, 1705-ben, ezeknek a jövedelmi forrásoknak tulajdonképp automatikusan a város tulajdonába kellett volna kerülniök. Ebben az időben Buda azonban már ilyen téren befejezett tényekkel találta magát szemben, mert a kamarai adminisztráció által elvett jövedelmi források túlnyomó hányadát, így a fürdőket és a sörházat, a bécsi kamara rendszerint eladogatta. B jövedelmi források nélkül pedig Budán a városi gazdálkodást megfelelő színvonalon kiépíteni nem lehetett. A városi gazdálkodás számára létfontosságú jövedelmi forrásokkal kapcsolatban Budának 1711 után kétféle választása volt. Vagy továbbra is idegen kézen hagyja ezeket s ezáltal igen lényeges bevételek lehetőségétől fosztja meg a városi pénztárt, vagy pedig megpróbálja e haszonvételeknek bármi áron, módon való visszaszerzését. Mivel az első út a városi gazdálkodás kiépítéséről való lemondást jelentette volna, Buda nem tehetett mást, mint hozzálátott ahhoz, hogy a kiváltságokhoz megszerezze a privilégiumokkal járó vagyoni forrásokat, illetve visszaváltsa azoktól, akiknek a bécsi kamara ezeket eladogatta. A szatmári béke utáni korszak története Budán bővelkedik ilyen visszaváltási kísérletekben. A városi bevételek és kiadások ismertetésénél megemlékeztünk azokról az eredményekről, amelyeket a tanács az új jövedelmi források megszerzése, megnyitása terén elért. Nem tértünk ki azonban részletesen arra, hogy milyen körülményekkel járt ez a városi háztartás egyensúlyára nézve? Azt sem vizsgáltuk meg még, vajon sikerült-e Budának a kamarai adminisztráció által elvett jövedelmi forrásokat, akár áldozatok árán is, teljes mértékben visszaszerezni, s ezzel a kamarai adminisztráció korának bűneit valamiképp helyrehozni? B kérdések vizsgálata megadja az első választ arra, miért kellett Buda városának a török uralom után teljesen eladósodnia. B visszaváltási processzust Buda 1711 után több ingatlanféleséggel, jövedelmi forrással kapcsolatban megindította. Rendkívül sokat95