Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Nagy István: Buda város gazdálkodása és adósságai a XVIII. század első felében = Der Haushalt und die Schulden der Stadt Buda in der ersten Hälfte des 18. Jahrhunderts 51-131

tételt kaptak. A városi számadáskönyvek már említett rendszertelen szerkesztését mutatja az, hogy olyan kiadásokat, amelyeknek egyébként külön tételük volt, nem a megfelelő tételnél, hanem itt könyveltek el. A számadások zavaros és nem egyöntetű szerkesztése a városi bevételek és kiadások áttekintését az egykorú vizsgálatoknál is nagyon megnehezítette. Az 1720. évi számadáskönyvben pl. 18 oldalt foglalnak el a rendkívüli kiadások, „Extra Ordinari Unkosten", és 3822 Ft 36.5 kr-t tesznek ki. A kiadási tételek száma 96. Itt aztán mindenféle kiadás található, pl. a városháza részére vett tüzelőfa ára, napszám és fuvarbér, alamizsna, ajándékok, kiküldetési díjak, órajavítás és misék költségei, szegényházi ápolási díjak, adósságtörlesztés, apróbb megbízások díjazása, iparosmunkák bére, a hóhér és a hóhérlegények díjai, adóösszeírók díjai, hivatali szolgák jutalmazása, tűzoltószerek felügyeletének díjazása, szőlőmunkák, muzsikusok bére stb. Amint látható, ilyen kiadásokkal már más tételeknél is találkoztunk. Nem kell csodálkozni tehát azon, ha a rendkívüli kiadások az évi 1000 Ft-ot is meghaladták, sőt nem egy esetben 2—3000 Ft fölé is emelkedtek. Végül van a kiadások között egy olyan tétel, melynek jelentőségét különösen ki kell emelni, mégpedig a város által törlesztett tőkék és kifizetett kamatok tétele. A tisztviselői fizetések és a porció mellett ez volt a pénztár harmadik legnagyobb kiadása. Világosan látható ebből is, hogy a kölcsönök igen fontos szerepet játszottak Buda gazdasági életében. E bonyolult kérdés elemzésére azonban majd — amint ezt már a bevételeknél is jeleztük — külön fejezetben térünk ki. A kiadások áttekintése után összefoglalólag azt lehet megállapítani, hogy a város jövedelmeinek tekintélyes részét az adminisztráció költségei, az állami és közterhek nyelték el. A megmaradt részből elsősorban a városi gazdálkodás fejlesztésére törekedett a tanács. így érthető, hogy meglehetősen kevés jutott egyéb városi célokra, középítkezésekre, a város szépítésére, szegénygondozásra, egészségügyre, iskolákra stb. Buda városa tehát nagyobb szabású városfejlesztési terveket egyelőre nem tűzhetett maga elé. Hátra van most már annak megállapítása, miképpen fedezték a város bevételei az előbb felsorolt kiadásokat, hogyan alakult a városi háztartás egyensúlya? A főkamarási számadáskönyvek adatait figyelembe véve, a válasz erre a kérdésre nem mondható éppen kedvezőtlennek. A számadáskönyvek szerint az évi bevételek és kiadások általában egyensúlyban voltak. A városi gazdálkodás minden évben inkább felesleggel, mint hiánnyal zárult. A szám adáskönyvek pénztári hiányt 1712-től 1732-ig csak a következő években tüntetnek fel. 1712 965 Ft 1720 498 Ft 1713 101 " 1722 319 " 1714 61 " Tekintettel arra, hogy az előző évi hiányt a következő évben mindig fedezték (kiadásba helyezték), tulajdonképp deficitről nem is beszélhe88