Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Nagy István: Buda város gazdálkodása és adósságai a XVIII. század első felében = Der Haushalt und die Schulden der Stadt Buda in der ersten Hälfte des 18. Jahrhunderts 51-131

összegeket vettek be, a kórházra fordított kiadások — főleg 1720-ig — minimálisak. (Csupán 1716-ban 12 Ft 30 kr.) A kórházi célokra, szegény betegek ellátására szükséges forintokat a tanács gyűjtés révén szerezte meg,

121 ezeket a főkamarási számadáskönyvekbe — úgy látszik — nem vezették be. Az 1720-as években találkozunk csak a kórházzal kapcsolatos nagyobb kiadásokkal (1724-ben 405, 1725-ben 588, a továbbiakban évi 96, 1731-ben és 1732-ben évi 1096 Ft), de ezek is a betegek ellátására, nem pedig a kórház fejlesztésére kiadott összegek. A kórház 1730 után a sörfőzőház béréből 1000 Ft-ot kapott, ezen kívül alapítványi tőke, szőlők (hagyatékokból) és adományok jelentették fenntartásának eszközeit. A kórházban 1734-ben pl. csak 8 férfit, 4 nőt és 5 gyermeket ápoltak.

122 Voltak a városnak egyházi célú kiadásai is, így pl. 1712-től 1716-ig nagyobb összegeket adott ki a Szentháromság-emlékmű felépítésére (az 1709—12. évi nagy pestisjárvány idején tett fogadalmával kapcsolatosan), amelyre már az előző évtizedekben is sokat költött a tanács. Kisebb összeget adott ki 1719-ben a Szentkereszt-kápolna építésére és a plébániatemplom toronyórájának javítására. Egyházi ill. vallásos célú kiadások voltak a ,,pia legata" néven kifizetett összegek, melyeket misék mondatására, árvagyerekek eltartására, vallásos célú hagyatéki szőlők megművelésére, egyházi ünnepségek költségeinek fedezésére stb. fordítottak,, E tételnél több esetben csak az egyházra hagyományozott különféle hagyatéki összegeknek, amelyeket a város vett át, az örökhagyó akarata szerinti kiadrsáról volt szó. Rendszeres kiadásai voltak a városnak már ebben a korban az utcák karbantartására és kövezésére. Ezek az összegek külön tételben inkább csak 1724-től kezdve jelennek meg, azelőtt a „rendkívüli kiadások" tételénél szerepeltek. Meg kell említeni, hogy a tanács a városi lövőhely céljaira is kiadott 1713-ban 524 Ft 32 kr-t. A főkamarás külön tételben számolt el az 1709-től 1713-ig tartó nagy pestisjárvány költségeiről, melyek bizony a városi pénztárt nagymértékben vették igénybe. A Tabánban, a Vízivárosban és egyéb külvárosokban dúló járvány 1709. november 1-től 1711 végéig 16270 Ft-ot emésztett fel, ehhez 1712-ben még 1336, 1713-ban 561, 1715-ben 55 Ft kiadás járult. (Veszteglőhelyek létesítése, a veszteglőben lévők és az elzárt városrészek élelmezése, gyógyszerek, orvosi költségek, a kórház költségei, a város elzárása céljából szervezett őrszemélyzet fizetése stb.)

123 A pestis — amint látható — a városi gazdálkodás viszonyait eléggé súlyosan befolyásolta. Különösen nehéz helyzetet teremtett Budán az, hogy a Rákóczi-szabadságharc alatti gazdasági válságot tulajdonképp újabb válságos időszak követte. A pestis miatt elzárt városban a termelés megbénult, s a kereskedelmi kapcsolatok újból megszakadtak. A főkamarási számadáskönyvek a bevételekhez hasonlóan meglehetősen nagy összegeket tartalmaznak a „rendkívüli kiadások" című tétel alatt. Ide az évenkint rendszeresen nem ismétlődő kiadások kerültek, sokszor olyanok, amelyek aztán néhány év múlva külön kiadási 87