Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Nagy István: Buda város gazdálkodása és adósságai a XVIII. század első felében = Der Haushalt und die Schulden der Stadt Buda in der ersten Hälfte des 18. Jahrhunderts 51-131

A téglaégetésből mint fontos haszonvételből a városnak legfeljebb a telekkönyvi jövedelmek közé befizetett ún. „Zieglofenzins" révén volt valami jövedelme, amelyek magánkézen lévő téglaégetők után jártak. Városi téglaégetésből a pénztárnak semmi jövedelme sem volt. Ezzel szemben a kiadási tételek között találkozunk a téglaégetés céljára kiadott összegekkel. Ez Budának a városi téglaégetés megszervezésére irányuló törekvéseit mutatja. A város 1714-ben a Kneissl-féle örökségből 250 Ft-ért vett egy téglaégetőt, ezt az aktust örökíti meg az 1714. évi számadáskönyv 137 Ft 20 kr-t feltüntető kiadási tétele. (Arról, hogy a város a teljes összeget kifizette volna, a számadáskönyvek nem adnak további felvilágosítást.) Ezt a téglaégetőt később a város a katonaságnak kényszerült átadni.

117 A városi tanács 1729-ben újból téglaégető felállításával próbálkozott, mégpedig a Városmajor mellett és a Gellérthegy alatt, s ilyen célra 1730-ban 184 Ft 42 kr-t, 1732-ben pedig 49 Ft 35.5 kr-t adott ki.

118 A számadáskönyvek kiadási tételeiből az is kiderül, hogy a városnak lóistállója és lófogatai is voltak, amelyekét különféle városi fuvaroknál használt fel. A lóistálló építésére, lovak, szekerek vásárlására, szénavételre aránylag nagy összegeket adott ki a város. (1724-ben 559, 1726ban 1025, a további években is több száz forintot.)

119 A városi gazdálkodással kapcsolatos kiadások közé kell sorolnunk az iparosoknak, kereskedőknek, fuvarosoknak kifizetett összegeket. Ezek a városi munkákhoz, építkezésekhez szükséges beszerzések, kézműves munkák, ezekkel kapcsolatos fuvarok, a városi igazgatáshoz szükséges mindenféle bevásárlások költségei voltak. Az 1720-as évek végén e kiadások elég nagy összeget emésztettek fel, pl. 1730-ban 1720, 1731-ben 1975, 1732-ben 2147 Ft-ot utaltak ki kerek összegben iparosoknak és kereskedőknek. A kiadások vonatkozhattak a szegényházra, kórházra, egyéb intézményekre, bár ezek költségeire külön kiadási tételeket is találhatunk. Aránylag kevés jutott a kiadásokból városi közcélokra, középületek emelésére, közintézményekre, utcakövezésre stb., tehát olyan dolgokra, amelyek a „városiasodással" kapcsolatosak. E kiadások közül elsősorban a városháza építésének költségeit kell megemlíteni. A városházára pl. 1727-ben 1432, 1728-ban 2313, 1729-ben 2403 Ft-ot fordítottak. Ebben az összegben benne foglaltatnak egyéb városi házak javítására fordított kisebb összegek is. Sok szó esett ebben az időben a város egyik fontos közintézményéről, a kórházról. A városi kiváltságok megadásakor a város a söradó jövedelmét azzal a feltétellel kapta meg, hogy azt kórházi célokra kell fordítania. A kórház (a városi lövőhely mellett a Szegényház-utca sarkán) ennek ellenére igen kezdetleges állapotban volt, 1718-ban ugyan szegényházzal bővítették ki, s így a kórház és a szegényház egy tető alá került, de nem a városi jövedelmekből, hanem inkább a kórházra hagyott összegekből, alapítványokból és közgyűjtésből.

120 Annak ellenére, hogy söradóból a számadáskönyvek szerint bizonyos években elég tekintélyes 86