Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Nagy István: Buda város gazdálkodása és adósságai a XVIII. század első felében = Der Haushalt und die Schulden der Stadt Buda in der ersten Hälfte des 18. Jahrhunderts 51-131

sokat jövedelmeztek a városi pénztárnak. Az eladott borokból származó jövedelem az 1712, 1713, 1729, 1730, 1731, 1732. esztendőben évente néhány száz forint, a többi években pedig semmi. Hová folyt el Buda városának, ha nem is sokra becsülhető, mégis tetemes mennyiségű bora ? A városi levéltár számos irata ad erről tájékoztatást. Bort a városi tisztviselők néha fizetésül, egyébként pedig a pénzfizetésen kívül rendszeresen természetbeni járandóság (deputatum) gyanánt kaptak. Azonkívül Buda rengeteg bort osztogatott el ajándék, jutalom, külön juttatás, honorárium alakjában kormányszéki tisztviselők, császári tisztek, vagy egyéb patrónusok jóindulatának megszerzése céljából,

86 sőt nem egyszer ezek megvesztegetésére is. Egyéb földbirtok dolgában a város még rosszabbul állt, mint a szőlők terén. Annyira, hogy a városi gazdálkodás 1711 után még jóidéig nem is foglalkozott a szőlőtermelésen kívül más mezőgazdasági ággal. Tudjuk, hogy még a kamarai adminisztráció korában Buda többször kísérelte meg sikertelenül birtokok szerzését, amit akkor még pénz nélkül remélt. Ebben a korszakban szintén voltak ilyen törekvései, ezek azonban rendszerint kisebb-nagyobb pénzáldozatokkal jártak. A városi főkamarási számadáskönyvekben eleinte csak a kamarai adminisztrációtól átvett, a Gellérthegy alatt levő kis szigetnek, mint kaszálónak minimális bérleti díjáról (8,12 Ft) olvashatunk, más hasonló jövedelmeknek alig van nyoma. Pedig a város 1711 után szerzett még néhány kisebb rétet és szántót, pl. a Sárosfürdővel együtt 1719-ben.

87 Ugyanebben az esztendőben, hogy végre gazdálkodhassék, a tanács nagyobb ingatlanok vásárlására határozta el magát. Az 1719. június 1-i szerződés szerint özv. Kurtz bárónétól 11 000 Ft-ért megvette a már említett szőlőket, azonkívül egy házat az Országúton (a mai Mártírok útja) kerttel, majorral, romos házzal, Hidegkúton egy majort felszereléssel és állatokkal, azonkívül 20 hold szántót és rétet a Gellérthegy mögött. A városnak sok pénzébe került ez a vétel, sőt a fizetés miatt az eladóval hosszú pörbe is keveredett.

88 Bnnek ellenére a számadáskönyvek semmi jövedelmet nem mutatnak ki e birtokokból. A Kurtz-féle ingatlanok megvétele után 1729-ben került sor, meglehetősen bonyodalmas körülmények között, a Városmajor megvételére. Gróf Daun Henrik József, budai várparancsnok a szerződés értelmében Budának ingyen visszaadta a tőle elvett városi rétet s 3000 Ft-ért eladta a városi réten fekvő vendéglőt, majort és egyéb épületeket, kertet, gazdasági felszerelést, állatokat és szénát.

89 Buda tulajdonképp csak a Városmajor megvételével jutott olyan gazdasághoz, amely némi jövedelmet is hozott a pénztár számára. A számadáskönyvek 1731-ben 240, 1732-ben 183 Ft-ot tüntetnek fel a gazdaság jövedelme címén (eladott állatok, kimért borok, némi termény). Más adatok szerint a Városmajor jövedelme 1731-ben 153, 1732-ben 739 Ft.

90 Későbbi adatok szerint Buda a Városmajorra ráfizetett.

91 A város birtokaira vonatkozólag — kivéve a szőlőket — az 1735. évi kamarai vizsgálóbizottság jegyzőkönyvei nyújtanak pontos adatokat. Ezek szerint 1733-ban Buda allo77