Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Nagy István: Buda város gazdálkodása és adósságai a XVIII. század első felében = Der Haushalt und die Schulden der Stadt Buda in der ersten Hälfte des 18. Jahrhunderts 51-131

nem vonták tőle. A porció körüli manipulációkra élénk fényt vetnek 1716-ban a királyi biztos által a tanácsnak feltett kérdőpontok, amelyekben a porcióval kapcsolatban megkérdezték a tanácstól : a porciót, a rendes és rendkívüli adókat milyen összegben vetette ki, hogyan állapította meg az összeget és miként vetette ki? Vajon csak a porció kifizetésére fordította a beszedett összeget vagy pedig más célokra is és milyenekre történetesen, mégpedig az egész városi közönség tudtával és beleegyezésével-e P

56 Természetes, hogy a városi tanács igyekezett a városi adót másféle jövedelmekkel pótolni, s van valami érdekesség abban, hogy éppen a városi adó beszedésének megszűnése után (kb. 1724) jelennek meg egyéb házi (nem állami) adók. Ezek, közül az egyiket a főkamarási számadáskönyvek Gewerbsteuernek, Gewerbanschlagnak nevezik (ipari, kereseti adó), 1726-ban 2984, 1727-ben 2886, 1728-ban 2038, 1730-ban 4546, 1731-ben 4852, 1732-ben 4826 Ft az ily címen beszedett összeg. Persze ez az adó sem teljesen a városi kasszába folyt be. Az 1735. évi kamarai bizottság jegyzőkönyve szerint a kamara megállapodott a várossal, hogy ebből az adóból csupán 2000 Ft legyen a városi pénztár jövedelme, a többit a hadipénztárba fizessék be. Sőt 1731-től kezdve az egészet a hadikasszába fizették be.

57 A városi tanács, amikor nem volt elég pénz a kasszában, szívesen vette igénybe a budai rácok megadóztatásának a módszerét. Bpp 1725ben jelenik meg újból a számadáskönyvekben a rácok védelmi díja, amit 1700 óta a városnak nem fizettek. A rácokra ezt az adót 1725-ben 1771, 1726-ban 1700, 1730-ban 1818 Ft-ban vetették ki, annak ellenére, hogy a budai rác község 1724-ben panaszt emelt súlyos terhei, többek között a védelmi díj ellen is,

58 sőt 1727-ben a kamara fel is mentette őket a védelmi díj fizetése alól.

59 A védelmi díjat (Schutzgeld) tulajdonképp minden inquilinus (zsellér) és egyéb nem polgár lakosnak fizetnie kellett, persze az összeg zöme a rácok adójából gyűlt össze. Ez a „Schutzgeld" vagy „protectionalis gaba" fejenként 1 Ft 30 kr-t tett ki.

60 A budai rácok sokat felpanaszolt terhe volt még a tőlük beszedett ún. kvártélypénz, amelyet a tanács a katonai beszállásolás alatt megrongálódott polgári házak javítására, polgároknak szállásbérek fizetésére, tiszti szállások rendbehozatalára szedett be tőlük. A rácok szálláspénze 1713-ban 1390, 1714-ben 785, a következő években egészen 1723-ig évi 800 Ft volt. Amikor a rácokat 1725-ben védelmi díjjal is megterhelték, a kvártélypénz összege lecsökkent, 1726-ban pl. már csak 175, 1728-ban pedig 100 Ft. Ebből is látható, hogy a tanács többféle címen tudott adót beszedni a lakosságtól, s az adóztatás, módozatait változtatta. A nem rác lakosságra kivetett külön kvártélypénzt a számadáskönyvek nem tüntetnek fel, úgy látszik, ilyenféle hozzájárulást alakosság egyéb része a városi adóba beleszámítva fizetett, amikor ilyen adót egyáltalán fizetnie kellett.

61 Buda régi jövedelmei közül az adók után a vámok jövedelmét kell kiemelnünk, mint az adókhoz hasonló természetű bevételi forrást. 71 ••