Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Nagy István: Buda város gazdálkodása és adósságai a XVIII. század első felében = Der Haushalt und die Schulden der Stadt Buda in der ersten Hälfte des 18. Jahrhunderts 51-131

annyira, mint a kamarai adminisztráció korában, amikor a beszedett porció nem egy esztendőben megközelítette a fenti összegeket, holott a város lakossága akkor jóval kevesebb volt, mint az 1710-es évek után. Összefüggésben van ez azzal is, hogy az egész országra kivetett hadiadó III. Károly alatt általában csak 2,5 millió Ft, tehát kevesebb, mint az I. Lipót-féle abszolutizmus alatt, amikor az országra kivetett con­tributio általában 3—4 millió Ft volt. 50 Még kevesebbnek tűnik a lakosságra kivetett porció, ha a porció és háziadó együtt beszedett összegéből levonjuk azt az összeget, amit a tanács városi adó címén tartott vissza. Az egykorú források nem teljesen egybehangzó véleménye alapján úgy látszik, hogy a városi tanács meglehetősen nagy összeget vetett ki a porción felül városi adó címén, amiért a lakosság igen sokat panaszkodott a tanács ellen. Az 1717. évi királyi biztosi jelentés szerint az utolsó öt év alatt (nyilván 1712-től 1716-ig) 88 433 Ft 53 kr-t szedtek be porció gyanánt a városi adóval együtt, és ebből csak 44312 Ft 52 kr-t fizettek be a hadipénztárba. 51 Az 1721. évi királyi biztosi vizsgálat alatt készült bizonyos kimutatás­ból kitűnik, hogy a városi adó a porción felül 1717-ben 6447, 1718-ban 6993, 1719-ben 5645, 1720-ban 7476 Ft-ot tett ki kerek összegben. 52 Ebből nemcsak az látható, hogy a városnak elég magas jövedelme volt a városi adóból, hanem az is, hogy a tanács az államnak beszedett adó­val gazdálkodott, azt nem mindig fizette be egyenesen a hadipénztárba, hanem úgy látszik egyéb célokra használta fel. Éppen ezért mondotta ki az 1722. december 15-i királyi biztosi rendelet, hogy ezentúl a hadi­adót teljesen külön kell kezelni a város egyéb jövedelmeitől és az a város pénzügyeitől elkülönítve csak tisztán hadicélokra használható fel. 53 A fenti és az 1727. május 5-i királyi biztosi rendelet megszorítá­sokat tartalmaz a városi adó kivetésére vonatkozólag is, amennyiben kimondja, hogy ezentúl a tanács csak akkor jogosult a polgárságra külön adót kivetni, ha a város jövedelmei a városi kiadások fedezésére nem elegendők. Úgy látszik, hogy a polgárság panaszai meghozták eredményü­ket és a város felsőbb hatóságai is megelégelték a lakosság adóztatását. 54 Mindezeknek a rendelkezéseknek egyik következménye az lett, hogy 1724-től kezdve a főkamarási számadásokból eltűntek a nagy porció­összegek (csupán az 1724 előtti hátralékokat számolták el itt), s azok a városi adószámadásokban (Steueramtsrechnung) találhatók csak meg. Ez valóban a hadiadó ügyének a városi jövedelmektől való határozott elkülönítését mutatja. Még fontosabb következménye a rendeleteknek az, hogy kb. 1724-től 1734-ig nem vetettek ki a polgárságra városi adót, amint ezt a Budára leküldött kamarai bizottság 1735-ben megállapí­totta. 55 A várcsi adó kivetése részben jogtalannak s a polgárságra nézve terhesnek bizonyult, azonkívül — amint látni fogjuk — a tanács egyéb adók címén is igénybe vette a lakosság anyagi erejét. A városi tanács tehát — amint látható — elég alaposan felhasználta a városi adót a jövedelmek fokozására és pénzügyi műveleteinek céljára addig, míg felsőbb hatóságai ezt a lehetőséget — nem ok nélkül — meg 70

Next

/
Thumbnails
Contents