Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Nagy István: Buda város gazdálkodása és adósságai a XVIII. század első felében = Der Haushalt und die Schulden der Stadt Buda in der ersten Hälfte des 18. Jahrhunderts 51-131

fontos jelenség mindenekelőtt Budán is a gazdasági vérkeringés lassú megindulása. Ez tette lehetővé azt, hogy a városi gazdálkodás a török uralom után a lassú, fokozatos kialakulás, fejlődés útjára lépjen. A fejlődés mellett azonban megnyilvánulnak azok a súlyos zavarok és válságos jelenségek is, amelyeket a bécsi politikai, katonai és gazdasági elnyomás okozott az ország, így Buda gazdasági életében. Buda városi gazdálkodásában ezek a jelenségek a korszak fejlődési viszonyait, a bécsi politika hatását a magyar gazdasági fejlődésre, a városi fejlődésre feltűnő élességgel, szinte iskolapéldán keresztül mutatják meg.. A bécsi politikai és gazdasági elnyomás szerepét Buda városi gazdálkodásában, az 1686-tól 1711-ig terjedő korszak viszonyai között, már jellemeztük. A szatmári béke után megváltozott történeti viszonyok között szintén tüzetesen meg kell vizsgálnunk a bécsi elnyomó politika további hatását a városi gazdálkodás fejlődésére. Ki kell térnünk ezenkívül egy olyan jelenségre is, amelyet eddig a szabad királyi városi élet Budán tapasztalt fejletlensége miatt figyelemre nem méltattunk, mégpedig magának a városi magisztrátusnak a gazdálkodására. A városi tanács gazdálkodási módszerei, a városi önkormányzati jogokkal való visszaélései ugyanis igen nagy mértékben hozzájárultak a városi háztartás súlyos zavaraihoz, szinte felborulásához. A városi tanács ténykedése szintén kapcsolatos az egykorú történeti viszonyokkal, de bizonyos tekintetben véletlen s nem törvényszerű jelensége Buda város közéletének a XVIII. század első felében. Ilyen körülmények között feladatunk lesz a továbbiakban annak a megvizsgálása, hogyan alakultak ki a városi kiváltságok alapján Buda város jövedelmi forrásai, bevételei most már állandóbb jelleggel. Milyen hasznos kiadásokra fordította a városi tanács ezeket a jövedelmeket, milyen gazdasági, városfejlesztési és egyéb célokat tudott belőlük megvalósítani és ezt hogyan hajtotta végre? Utána megvizsgáljuk azt, hogyan próbálta leküzdeni a város a bécsi gazdasági politika által a gazdasági fejlődés elé gördített akadályokat, milyen hatással voltak ezek a város anyagi helyzetére? Végül azt kell megvilágítani, mi volt a szerepe a városi tanács vagyon- és pénzkezelésének a XVIII. század első felében a városi gazdálkodás kétségtelenül igen nehéz helyzetével kapcsolatban. A város jövedelmei Buda 1705-ben tulajdonképp a városi kiváltságok és az azokkal járó jövedelmek tényleges birtokába jutott, mindazonáltal a kiváltságok kérdése ekkor még nem intéződött el végérvényesen. A budai kamarai adminisztráció nem egykönnyen engedte ki a várost joghatósága alól, s a Rákóczi-szabadságharc idején a Iipót-féle diploma rendelkezéseinek tényleges életbeléptetése elé további akadályokat gördített. Az 1705. évi polgármesterválasztás alkalmával emiatt éles összecsapásra 66