Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Nagy István: Buda város gazdálkodása és adósságai a XVIII. század első felében = Der Haushalt und die Schulden der Stadt Buda in der ersten Hälfte des 18. Jahrhunderts 51-131

Buda városi gazdálkodása tehát a kamarai igazgatás korában majd a Rákóczi-szabadságharc idején nem sok sikert könyvelhetett el magának. A török hódoltság után az országban uralkodó kezdetleges gazdasági viszonyok mellett 1703-ig a városi haszonvételeket kisajátító budai kamarai adminisztráció tette lehetetlenné a város pénzügyi viszonyainak javulását. A kiváltságok megszeoése után az ezzel járó terhek, a Rákóczi-szabadságharc korának gazdasági krízise, a császári helyőrség eltartásának, a város védelmének költségei tették válságossá a városi gazdálkodás helyzetét. A város gazdasági törekvéseiben a kiváltságokon kívül alig ért el 1711-ig komolyabb eredményt, ezzel szemben a több mint 16 000 Ft-os adósság] súlyos negatívumként nehezedett a város további fejlődésére. A városi gazdálkodás fejlődése a szatmári béke után A szatmári békét követő korszakban, amelybe Buda 16 000 Ft-os adóssság súlyos örökségével lépett át, megváltozott körülmények, feltételek szabták meg a város és a városi gazdálkodás további fejlődését és sorsát. A Rákóczi-szabadságharc, mely az önálló nemzeti lét politikai és gazdasági alapjait lett volna hivatva lerakni, elbukott. A szabadságharcot követő közjogi kompromisszum következtében az ország újjáépítése a török pusztítás után csak a Habsburg politikai és gazdasági elnyomás állandósuló korlátai között indulhatott meg. A szatmári békét követő korszak országosan fő jellemző vonása, az előző korokkal szemben mintegy a fejlődés pozitívuma, a gazdasági élet lassú újjászerveződése, a termelőerők fejlődésének lassú, akadozott megindulása.

40 Ez nem volt lehetséges a neoacquistica korszak kegyetlen katonai uralma, gazdasági kizsákmányolása alatt, s természetesen a Rákóczi-szabadságharc küzdelmei közepette sem. Ez a fejlődés azonban nélkülözte az önálló nemzeti lét alapvető feltételeit, a politikai és gazdasági önállóságot. Ennek következtében az ország elnéptelenedett területeit a bécsi kormány szempontjai szerint telepítették be, a földbirtokokat megbízható aulikusoknak osztották szét. A magyarságot lemondatták a nemzeti ellenállás egyetlen komoly lehetőségéről, az önálló nemzeti hadseregről, s helyébe császári vezetés alatt álló hadsereget állítottak fel, tartottak el a magyar jobbágyság és városi polgárság adóiból, szolgáltatásaiból. A súlyos adókból és terhekből származó állami jövedelmeket nem magyar, hanem birodalmi célokra fordították, főleg a Habsburgok politikai törekvéseivel kapcsolatos hatalmas államadósságok likvidálására. Az ország politikai kormányzása fölé pedig az udvar azzal terjesztette ki hatalmát, hogy a magyar kormányhatóságokat (kancellária, kamara, helytartótanács) valójában a bécsi kormányszervek alá rendelte, holott az utóbbiakban a magyarság befolyása és akarata egyáltalán nem érvényesült.

41 A magyar fejlődés eme jellegzetességei a tárgyalt korszakban a városi élet, így Buda fejlődési viszonyaiban is megfigyelhetők. Ilyen 5 Tanulmányok Budapest múltjából 65