Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

KÖNYVISMERTETÉSEK – BÜCHERBESPRECHUNG - Kubinyi András: Jahrbuch des Vereines für Geschichte der Stadt Wien. (Bd. 5-11. 1947-1954) 566-571

ismerjük, de ezek közül csak 7 bécsi és 4 egyéb Habsburg birodalmi származásit mester van. A cikk egyben az iparosság vallási megoszlására is szolgáltat adatokat. Harmadik tanulmánya Zatscheknek (Handwerk, Stadt und Landesfürst, 10. 1952/53. 138—200.) egy I. Lipót uralkodása elején tervbe vett császári iparszabályzattal foglalkozik. À város ekkor egy bizottságot küldött ki, amely tárgyalt minden iparág képviselőjével. A tanulmány leközli a bizottság 1659—60-ban készült jegyzőkönyvét is. Rudolf Till, Geschichte der spanischen Juden in Wien (5/6. 1947. 108—123.) c. cikke a XVII. század elejétől Törökországból Bécsbe került spanyol zsidókkal foglalkozik. Egészen 1938-ig megvolt — részben önálló — szervezetük. Anton Schachinger két folytatásban megjelent tanulmánya (Das grosse Reorganisationswerk im kaiserlichen Wienerwald, die sogenannte Neueinrichtung des nö. Waldamtes unter Kaiser Leopold I. und seine Modifikation im ausgehenden 17. Jahrhundert. 10. 1952/53. 201—33. 11. 1954. 53—70.) a császári erdőbirtokok szervezetével és jövedelmével foglalkozik, szigorúan ragaszkodva az ez ügyben kiadott császári rendeletek pontjaihoz. Friedrich Walter a, sajnos, jegyzetek nélkül megjelent cikkében, Maria Theresia und Wien (9. 1951. 75—90.) a császárnő és a város közti viszonnyal foglalkozik. Érdekesen jellemzi a császárnőt egy, az 174l-es háború alatt írt levele : „ich will Grund und Boden haben, und es müssen alle meine Armeen, alle Ungarn totgeschlagen werden, bevor ich irgend etwas abtrete . . . Schonet das Land nicht. . ." Josef Karl Mayr tanulmánya, Zwei Reformatoren der Wiener Armenfürsorge (8. 1949/50. 109—135., 9. 1951. 151—186.) a bécsi szegénygondozás XVIII. század végi megreformálásával foglalkozik. Igen érdekes Rudolf Till cikke Die Wiener Stadtverwaltung im Jahre 1848. (7. 1948. 18—41.) A városi autonómiát már I. Ferdinánd megnyirbálta, majd 1783-ban II. József végleg eltüntette. 1848-ban először egy polgárbizottság jött létre, amely tavasszal választást rendezett. A megválasztott községi bizottság, majd az október 5-én megválasztott községtanács intézte az ügyeket. Till részletesen foglalkozik mind közigazgatási, mind pedig politikai működésükkel. Védi őket a forradalom elárulásának vádja elől. A legmodernebb témával foglalkozó tanulmányt, Die sozialdemokratische Fraktion im Wiener Gemeinderat (10. 1952/53. 251—84.) Franz Patzer írta. A cikk ismerteti a szociáldemokraták működését a bécsi községtanácsban az első világháború előtt, és harcaikat az uralkodó keresztényszocialista párttal. Jogtörténet. Die Wiener Stadtrechtsfamilie c. cikkében (7. 1948. 52—77.) Herbert Fischer a bécsi jog hatását mutatja ki a középkori városokban. Sok, főleg osztrák, de külföldi város, köztük magyarok is, veszi át vagy közvetlenül, vagy közvetve a bécsi jogot. Felix Czeike, Das „Burgrecht" in Wien im XV. Jahrhundert (10. 1952/53. 115—137.) c. tanulmányában a tőkekihelyezés egyik középkori módját ismerteti. Bz tulajdonképpen ingatlanra adott kölcsön lenne, azonban nem visszafizethető — legalábbis az első időben —, hanem az adós örökös járadékot köteles fizetni, amely az ingatlan mindenkori tulajdonosát terheli. Blső569