Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

KÖNYVISMERTETÉSEK – BÜCHERBESPRECHUNG - Kubinyi András: Jahrbuch des Vereines für Geschichte der Stadt Wien. (Bd. 5-11. 1947-1954) 566-571

sorban egyháziak hasznosították így kényelmesen tőkéiket. 1360-ban a főherceg lehetővé teszi a járadékfizetés megszüntetését, ha az adós vissza akarja fizetni a kölcsönt. Heinrich Demelius jogi szempontból vizsgálja Bécs középkori telekkönyveit (Über die alten Wiener Grundbücher, 9. 1951. 110—118.), míg Theo Mayer-Maly egy 1491-es örökösödési per kapcsán vizsgálja a római és bécsi jog összeütközését. (Bin Wiener Ehegutsprozess aus der Rezeptionszeit. 11. 1954. 39—52.) Topográfia. A középkori oklevelekben gyakran szereplő Erdburg helyével foglalkozik Hans Pommer, Zur Topographie von Erdberg c. tanulmányában (11. 1954. 35—38.). Ez a hely Erdberg területén feküdt. Érdekes Walter Weinzettl tanulmánya, Hietzing. Seine siedlungs- und sozialgeschichtliche Entwicklung bis 1820 (10. 1952/53. 82—114.). Hietzing a koraközépkortól a klosterneuburgi kolostor birtoka volt. A tanulmány kitér a földesúr és a parasztok viszonyára, a község betelepülésére, a lakosok foglalkozási megoszlására és a birtokváltozásokra is. Több térkép szolgál az adatok megmagyarázására. Jelentős cikk Kari Janeceké, Zur Besitzgeschichte des Wiener Schottenkloster (5/6. 1947. 24—92.). A bécsi skót bencések kolostorának gazdag urbárium, telekkönyv és egyéb levéltári anyaga alapján írja meg a kolostor birtoklástörténetét. Ismerteti a birtoklás jogalapját ; háromfajta jogon birtokol a kolostor : Obereigentum, amikor a földesúr csak járadékot kap tulajdonáért ; Untereigentum, amikor ő élvezi a területet, de érte másnak fizet járadékot; végül Volleigentum, amikor a birtokláson kívül a haszonélvezet is az övé. Térképeken is érzékelteti a város alaprajzán a háromfajta jogon bírt területek fekvését. Végül a birtok igazgatásával foglalkozik. Még csak azt kell megjegyezni, hogy a kolostor birtokszerzése 1467-ben megszakad, ettől kezdve birtokai fogynak. Építészet és művészettörténet. Alois Kieslinger tanulmánya, Der Bau vom St. Michael in Wien und seine Geschichte (10. 1952/53. 1—74.), építőanyag-vizsgálati kutatás eredménye. A templom Wien legnagyobb román stílusú temploma, amelyből csak az 1416-ban készült kórus, a két apsziskápolna, és néhány, részben gótikus, részben barokk kápolna, továbbá a torony teteje újabb. Részletesen, külön fejezetekben foglalkozik Kieslinger az épület minden kis részével. 34 kép illusztrálja a cikket : alaprajzok, metszetek, kőfaragójelek rajzai, rekonstrukciós rajz, és az egyes részek fényképei. A bécsi külvárosi házak fejlődéstörténetével foglalkozik Arthur Haberlandt Vom Weinhauerhof in Grinzing und Sievering zum Altwiener Vorstadthaus (8. 1949/50. 54—79.) c. cikke. A fejtegetéseket 12 kép illusztrálja. Betűrendbe szedett repertóriumot ad bécsi művészek adatairól Gustav Gugitz közleménye, Bildende Kunst und Kunstgewerbe in den Testamenten des Archivs der Stadt Wien aus den Jahren 1548—1783. (9. 1951. 119—150.) A kimutatás tartalmazza a művész nevét, halála évét, foglalkozását, a rá vonatkozó adatok levéltári jelzetét és esetleg egyéb adatokat is. August, Graf Preysing tanulmánya, Das Familienbildnis der Grafen Fries (9. 1951. 91—109.), egy XVIII. századi mecénás családdal foglalkozik. A család minden tagját 570