Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

KÖNYVISMERTETÉSEK – BÜCHERBESPRECHUNG - Kubinyi András: Jahrbuch des Vereines für Geschichte der Stadt Wien. (Bd. 5-11. 1947-1954) 566-571

nagyobb mértékben folytatódott a munka : a bécsi városi tanács szubvencionálja kiadványait, és az egyesületet külön is támogatja. Nagyobb összegeket juttat az egyesületnek az osztrák kultuszminisztérium is. így azután újból megindulhattak a folyóiratok, és több kötet készülhetett el nyomdakész állapotban mind a várostörténetből, mind a forráskiadványokból. Ezenkívül előadásokat is tartanak. Az egyesület két folyóiratot ad ki. Az egyiknek, amely évente négyszer jelenik meg 24 oldalon, 1953-ig 31 kötete jelent meg. 1946-tól a Wiener Geschichtsblätter címet viseli. Itt rövid, néhány oldalas cikkek és adatközlések jelennek meg, ezenkívül alapos könyv- és folyóirat-ismertetéseket is találunk, végül itt közlik az egyesületi híreket is. Az ismertetések nemcsak Bécs, hanem más városok történetével is foglalkoznak. A másik sorozat — amelynek fenti évfolyamait most ismertetjük — a Jahrbuch. 1953-ig 77 kötete jelent meg, mai nevét 1939 óta viseli. Időnként összevonva jelenik meg két évfolyam. Terjedelme 100—200 lap és kötetenként kb. nyolc tanulmányt tartalmaz. A kötet mostani szerkesztője Dr. Rudolf Geyer, Bécs város levéltárának igazgatója. A továbbiakban rövid ismertetését adjuk az 1947 és 1954 között megjelent köteteknek, nem ragaszkodva a kötetek sorrendjéhez, hanem a cikkekben tárgyalt korszakok és témák szerint. Érdekes társadalomtörténeti fejlődésképet nyújt Rudolf Geyer tanulmánya : Bauer, Bürger, Arbeiter ; eine sozialgeschichtliche Skizze. (7. 1948. 5—17.) Végig kíséri a társadalom történetét a kezdetektől 1848-ig. Szerinte 1848 jelenti a parasztság végleges felszabadulását, a (régi értelemben vett) polgárság teljes felbomlását, és a munkásság számára az első lehetőséget a politikai és társadalmi emelkedésre. A város történetével foglalkozó tanulmányok között Leopold Schmidt, két cikkét kell először említenünk : Der Richter über dem Riesentor von St. Stephan (8. 1949/50. 80—93.) és Der „Stock im Bisen" als mythischer Stadtmittelpunkt Wiens. (10. 1952/53. 75—81.) A katedrális óriáskapuja feletti szobrot ikonográfiái összehasonlítások alapján bíróábrázolásnak értelmezi. Azért helyezték itt el ezt a szobrot, mert a város középkori történetének kezdetén itt, a templom körüli temetőben volt a bírói szék, amelynek jelképe épp az ún. Stock im Bisen volt. Bz utóbbit tartották a város középpontjának. Hans Wolf tanulmánya, Die Wiener Pfarre und ihre Gründer (9. 1951. 7—27.) az eddigi irodalomban a városi plébánia alapításával kapcsolatos megállapításokkal vitatkozik. Igen érdekes ipartörténeti cikket közöl Anton Malecek, Beiträge zur Geschichte der Wiener lyautenmacher im Mittelalter (5/6. 1947. 5—23.). hantosok már a XIII. századtól szerepelnek. Bécsben az első lantkészítők a XIV. században tűnnek fel. A tanulmányban megtaláljuk a bécsi középkori lantkészítők névsorát, megismerkedünk életrajzukkal és a lantkészítés technikájával is. Bz utóbbi magyarázatára hat kép is szolgál. Nagyon jelentős számunkra Otto Brunner, Neue Arbeiten zur älteren Handelsgeschichte Wiens (8. 1949/50. 7—30.) c. tanulmánya. Tulajdonképpen ismerteti a Bastian forráskiadványában 567