Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)
KÖNYVISMERTETÉSEK – BÜCHERBESPRECHUNG - Kubinyi András: Jahrbuch des Vereines für Geschichte der Stadt Wien. (Bd. 5-11. 1947-1954) 566-571
pedig csak a fenti három ország jöhetne szóba, és a helység magyar helységek közt van felsorolva. Valószínűleg a Pozsony megyei Bazin mezővárosról van szó, amelyet német oklevelek gyakran neveznek Pösingnek. Gyakrabban szerepel a kassai bor. (II. 78, 81, 83. stb.) Ez alatt valószínűleg a hegyaljait értik, hiszen a kassai polgároknak nagy szőlőik voltak a Hegyalján, és a borkereskedelemben is tevékeny részt vettek. Számadáskönyveink igen gazdag anyagot tartalmaznak a XVI. sz. első felének mind gazdasági, mind kultúrtörténetére vonatkozóan. Természetesen nemcsak a lengyel viszonyok kutatói használhatják eredményesen, hanem a magyar kutatás számára is segítséget nyújthat. Nem számítva azt a kevés közvetlen adatot, mint a magyar bor és aranypénz nagyfokú elterjedése, továbbá a bor magyarországi ára (mert a borvásárlásnál meg van adva a bor ára Kassán vagy Szentgyörgyön, továbbá külön a szállítási költség is), hanem még inkább a közvetett adatok segíthetnek bennünket. Az udvartartás élete, valamint a várépítkezés analógiát nyújthat magyar kutatóinknak, akiknek — sajnos — nem áll rendelkezésre ilyen, szinte kimeríthetetlen gazdagságú forráscsoport. Igen lényeges adatokat nyerhet a nemzetközi kereskedelem, ár és bérviszonyok kutatója is — különösen, ha az összes, tehát a Chmiel és mások által kiadott számadásokkal együtt használja fel. Amikor a magyar kutató kezébe veszi ezeket a mintaszerű, modern forráskiadványokat, szomorúan kell megjegyeznie, hogy nálunk a csak igen szórványosan fennmaradt királyi számadások, amelyek pedig épp ezért sokkal fontosabbak, csak régi, hibás kiadásokban vannak meg. legjelentősebb számadásunk, az Ernuszt Zsigmond-féle 1494—95-ös kincstartói számadás pl. különösen megérdemelne egy modern, részletes bevezetésekkel és jegyzetekkel ellátott kritikai kiadást. Az Bngel-féle, XVIII. század végi kiadásba nem egy sajtóhiba csúszott be, és — közel kétszáz éve — még mindig ezt kénytelen a kutató használni. Reméljük azonban, hogy egyszer nálunk is sor kerül királyi számadásaink új kiadására, Kubinyi András Jahrbuch des Vereines für Geschichte der Stadt Wien (Bd. 5—11. 1947—1954.) Bécs történetével egy nagy múltú egyesület, jelenlegi nevén a Verein für Geschichte der Stadt Wien foglalkozik. Az egylet 1953-ban ünnepelte fennállásának századik évfordulóját. Célja a város történetének megírása, és a rávonatkozó források kiadása. A város tanácsának nagylelkű támogatásával 1918-ig megjelent Bécs története 1740-ig (hat kötet) és 18 kötet forráskiadvány. A két világháború között kevesebb támogatást élvezett az egyesület, úgyhogy csak folyóiratait tudta kiadni. 1945 óta megint 566