Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

KÖNYVISMERTETÉSEK – BÜCHERBESPRECHUNG - Bélay Vilmos: Isztorija Moszkvi. Tom I. Period feudalizma XII-XVII vv. (Moszkva története I. kötet. A feudalizmus korszaka, XII-XVII. század). Moszkva, 1952. 548-562

nem igen szoktak felvetni, jobbára csak a néprajz foglalkozik vele, sztatikusan, a mai állapotot tanulmányozva. Nagyon tanulságosak azok az adatok, amelyekben a szerző összehasonlítást tesz a szegények és gazdagok lakóházai közt. A házak meglehetősen szabálytalanul helyezkedtek el, ezért fel kellett merülnie már ekkor, a XVII. század folyamán, az első városrendezési terveknek. Szabályozni akarták az utcák szélességét is, azt is megtiltották, hogy az épületeket hozzáragasszák a város falához. Ez a fejezet a városon belüli hidakkal, új utcák létesítésével, fürdőkkel, egészségügyi ellátással, kutakkal, vízvezető csatornákkal is foglalkozik, vagyis csupa olyan létesítménnyel, amelyet a város a lakosság jóléte érdekében készíttetett. Minthogy Moszkva legtöbb épülete fából épült, s emiatt gyakran egész városrészek égtek le (pl. 1547., 1571., 1591. években), meg kellett szervezni a tűzbiztonságot. A város ugyancsak tett intézkedéseket az élet- és vagyonbiztonság érdekében, éjjel őrjáratok járták az utcákat, hogy a rablók ellen védjék a város nyugalmát. Intézkedés történt a részegeskedés leküzdése érdekében is. Érdekes és rendkívül tanulságos az a fejezetrész, ahol Sz. V. Bahrusin és A. A. Zimin a „műveltség, tudomány és irodalom" c. fejezetben az írni-olvasnitudás elterjedését követi. Az erre vonatkozó forrásanyagból az tűnik ki, hogy a moszkvai nemességnek mintegy 41%-a tudott írni 1604-ben (340 nemesből 140). Milyen módon folyt az iskolába járó gyermekek tanítása, kik voltak a tanítóik, az egyszerű írás-olvasáson kívül milyen más ismereteket kaptak az iskolában — ezekre a kérdésekre is kapunk választ ebben a fejezetben. Megjelennek és egyre jobban terjednek a nyomdák (már a XVI. század derekán). Különösen a könyvnyomtatás által nagymértékben hatott Moszkva az egységes orosz irodalmi nyelv kialakulására (amint e fejezetből kitűnik, összehasonlíthatatlanul nagyobb Moszkva jelentősége a XVII. századi orosz irodalmi életben, mint Budáé vagy Pesté, vagy az akkori Magyarország bármelyik másik városának a magyar irodalom fejlődésére). Ez Moszkva hatalmas politikai-igazgatási jelentőségével függ össze : a roppant birodalom idegszálai itt futottak össze. A XVI—

XVII. században elterjedtek a természettudományoshumanista nézetek is és, akárcsak Nyugat-Európában, óriási mértékben megnőtt a művelt emberek érdeklődése az antik világ, de itt elsősorban nem a római, hanem a hellén világ iránt. Elkészültek Moszkvában az első térképek, köztük asztrológiai térképek is, mert hiszen ennek a kornak laikus közvéleménye is erősen érdeklődött a csillagászat iránt (Nyugaton Kepler és Galilei vizsgálják ezekben az évtizedekben a csillagos eget). A kor vallási beállítottságú ideológiájának tulajdonítható az, hogy a szociális mozgalmak rendszerint vallásos eretnekmozgalmak köntösében jelentkeznek. A XVII. század gazdaságtörténeti fejezetének írója, N. V. Usztyugov felveti a munkaerő kizsákmányolásának és általában a munkabérnek kérdését is. Ez, valamint a következő, J. I. Zaozerszkaja által a manu559