Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

KÖNYVISMERTETÉSEK – BÜCHERBESPRECHUNG - Bélay Vilmos: Isztorija Moszkvi. Tom I. Period feudalizma XII-XVII vv. (Moszkva története I. kötet. A feudalizmus korszaka, XII-XVII. század). Moszkva, 1952. 548-562

pülés sűrűsége, az utcahálózat? E kérdésekre is válaszol a kötet és — ez ugyan inkább a későbbi korszakokra vonatkozik — számos egykorú, azaz XVI—

XVII. századi metszetet közöl a város alaprajzára vonatkozólag, valamint néhány modern szkémát, amely a települést igen szemléletesen érzékelteti. Az egységes, központosított orosz állam kialakulása (XV—

XVI. század) rendkívül kedvezően befolyásolta a város fejlődését, de nemcsak azáltal, hogy egy nagy birodalom fővárosává tette. Nem kisebb jelentősége van annak, hogy az erős monarchia sokkal jobban tudta biztosítani a kereskedők biztonságát, mint amilyen az a feudális széttagoltság korában volt ; a kereskedelem ugrásszerű fellendülése pedig nagy vagyont és még több lakost vonzott Moszkvába. Ezekben az időkben a török hódítás már szinte teljesen megakasztotta a levante tengeri kereskedelmét, az Európa és Ázsia közti kereskedelem főútvonala a Földközi-tengerről a szárazföldre, éspedig Oroszországra helyeződött át. Hatalmas lökést adott ez is a moszkvai kereskedelem fejlődésének. A XVI. századi uralkodók, elsősorban Rettegett Iván, számos új központi állami hivatalt (prikázokat) alapítottak, ez a körülmény megint jelentősen hozzájárult a város növeléséhez. Moszkva már korábban székhelyévé lett a metropolitának. A központi hatalom létrehozásáért vívott harcokban legyőzött bojárok, a gazdasági vetélkedésben a moszkvai kereskedők által anyagilag megrendített más városbeli (novgorodi, pszkovi stb.) kereskedők házuk népével Moszkvába költöztek. Mindezekhez járult a régi európai királyi udvarok fényűzését utánzó cári udvar ottléte. Nem mellőzendő az a körülmény sem, hogy a tatár hódítók ereje ekkorra már annyira megcsappant, hogy nem jelentettek komoly fenyegetést Moszkva számára, mint a XIII—

XV. században. Ennyi szerencsés tényező találkozása hogyne segítette volna elő Moszkva gyors iramú fejlődését! Mennyire más, mennyire különbözik ettől a mi fővárosunk külső és belső története egyaránt. Moszkva 800 éve tűnik fel az ismeretlenség homályából, bár már akkor is, talán régebbi idő óta lakott hely (első írásbeli említése 1147-ből való). Háromszáz éven át több ostromot kell kiállnia, sok nehézséggel kell megküzdenie, de ezek nem oly súlyosak, hogy akadályoznák egyenes irányú fejlődését. Megszabadul a külső nyomástól (az 1610—12. évi lengyel intervenció csak intermezzo, amely nem tudja visszavetni a várost), minden kereskedő versenytársát legyőzi, a számos széttagolt fejedelemségből erős, egységes központi monarchiát szervező állam központjává lesz, lakossága lényegében békésen gazdálkodik, nő a város és lakóinak gazdagsága, tekintélye. Mi volt ezzel szemben Buda és Pest története? legalább kétezeréves múltjuk ellenére, amelyből jó félezer éven át csak tengődtek, a magyar királyság első négy évszázadában játszott fényes szerep után nagy részükben elpusztultak. A török hódítás — bár csak 150 évig tartja a dunaparti két várost megszállva — csaknem 300 évre visszaveti a fejlődésben. Elveszti királyi székhely jellegét, egyházi fejedelemnek soha 556