Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

KÖNYVISMERTETÉSEK – BÜCHERBESPRECHUNG - Bélay Vilmos: Isztorija Moszkvi. Tom I. Period feudalizma XII-XVII vv. (Moszkva története I. kötet. A feudalizmus korszaka, XII-XVII. század). Moszkva, 1952. 548-562

Ivanov, Mihailov, Nyikiforov, Pavlov, Petrov, Sztyepanov stb. Ezek a nevek nem alkalmasak ilyen vizsgálatra. Emellett ha nem is ilyen gyakori, de szép számmal van képviselve a foglalkozásnévből eredő orosz családnév is, mint pl. Goncsarov (fazekas), Kolesznyikov (kerekes), Kuznyecov (kovács), Meljnyikov (molnár), Szapozsnyikov (varga) stb. Ugyancsak gyakoriak a helységnévből képzett családnevek is, mint Bogojavljenszkij, Csajkovszkij, Novoszelszkij, vagy a más típusba tartozó, de ugyancsak helységnévi eredetű Iljin, Tulin, Zimin stb. Előbbiekből a foglalkozások differenciáltságára, utóbbiból arra lehetne következtetni, hogy Moszkva XIV—

XV. századi lakossága mely vidékről gyarapodott új jövevényekkel. A kereskedelem tárgyalásánál, úgy gondoljuk, nagymértékben segíthetett volna, főleg a külföldi vagy külföldet járt moszkvai kereskedők kapcsolatainak vizsgálatánál, ha a numizmatika nagyobb szerepet kap ebben a kötetben. Feltételezhetően nagy számmal találhattak egy olyan nagy kereskedővárosban mint Moszkva, vagy közvetlen környékén, külföldi pénzeket, német birodalmi, itáliai, arab kereskedők, vagy ezekkel az országokkal kereskedő oroszok gazdasági tevékenységének kétségtelen emlékeit. Mennyi lehetett ekkoriban a város lakossága? A feudáliskori városok lakóinak létszámában hihetetlen ingadozásokat lehet tapasz-talni : nagy himlőjárványok („fekete halál"), ellenséges betörések, amelyekben Moszkva története gazdag, erősen leapasztották a város lakosságát, de azután hihetetlenül gyorsan ismét felszaporodott. A házak óriási többsége fából épült, néhány nagy tűzvész a város felét, vagy annál is nagyobb részét elpusztította, de a város azután ismét felépült. A lakosság — különösen a XIV. század folyamán — gyorsan nőtt a földesuraik elnyomása elől elmenekült szökevény jobbágyok révén. A XIV. század végén már többezer udvar, azaz gazdaság volt a városban. Ezekből az adatokból persze csak nagyon óvatosan lehet következtetni a lakosság létszámára, M. N. Tyihömirov nem is kockáztatja meg a számszerű becslést. Hogyan rétegződött Moszkva lakossága? A lakosság többségét az ún. „fekete emberek", vagyis iparosok és testi munkából élők alkották. A gazdagokat a kereskedők közt találjuk, ezeknek száma jóval kisebb. A „fekete embereket" századokba szervezték. Eltérően a különféle hercegi, bojári vagy egyházi tulajdonban levő szegény emberektől, ők csak a nagyfejedelemnek, Moszkva urának hatalma alatt álltak. Számos jel mutat arra, hogy a város szegényei éles osztályharcot vívtak a gazdagok ellen, hol nyíltan, hol a felszín alatt. A gazdag kereskedők befolyása egyre nőtt, kezdetben csak a városon, később a fejedelemségen belül is. Moszkvában is gyakori jelenség az, ami Magyarországon és a nyugat-európai országokban is ismeretes : a meggazdagodott kereskedő-fi a nemesség soraiba emelkedik és nagybirtokossá lesz. A XV. században egyre több kőépület, elsősorban templomok és kolostorok épülnek, megváltozik a város képe. Milyen volt a tele555